PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK

Pasarét, 2005. március 13.
(vasárnap)

Varga Róbert


BOLDOG SZEGÉNYEK 2.


Alapige:Mt 5, 1-11

"Amikor meglátta a sokaságot (mármint Jézus) felment a hegyre, s miután leült, odamentek a tanítványai. Ő pedig megszólalt, és így tanította őket:

"Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.

Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.

Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.

Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.

Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.

Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent.

Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.

Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.

Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok."


Imádkozzunk!

Istenünk, köszönjük neked azt, hogy ma reggel újra kifejezhetjük azzal, hogy itt vagyunk, a mi vágyakozásunkat utánad. Szeretnénk még jobban bízni benned. Köszönjük azt is, Urunk, akik az életüket adták a mi szabadságunkért. Köszönjük azokat a fiatalokat, akik nem sajnálták feláldozni magukat egy olyan jövőért, amelyről nem tudtak semmit. Köszönjük, hogy mi ennek a gyümölcsét arathatjuk, élvezhetjük.

Kérünk Urunk arra, hogy hadd tudjunk újra és újra szeretettel emlékezni rájuk. És kérünk arra is, hogy hadd tudjunk most úgy figyelni rád, hogy a te szavad élő és ható legyen mindnyájunk számára.

Köszönjük, hogy az a te jó, kedves és tökéletes akaratod, hogy mi a te tanítványaid legyünk, vagy még hűségesebben, igazabban kövessünk téged. Cselekedj mindent annak érdekében, hogy megismervén téged, veled járva, neked még inkább engedelmeskedve boldog, kiegyensúlyozott, kedves életet éljünk előtted.

Köszönjük, Istenünk az ünnep csendjét, de legfőképpen köszönjük a te szavadat, amely ma is élő és ható, és megcselekedheti bennünk, s aztán általunk, s mások életében is, ami a te jó terved velünk. Tegyél így, kérünk. Köszönjük, hogy Jézus Krisztusért meghallgatsz minket.

Ámen.


Igehirdetés

Az egyik New York-i egyetem pszichológia tanszékének a professzora a következőt mondta a boldogmondásokról. "A boldogmondások Jézus boldogságelméletét alkotják, amelyek nem is annyira erkölcsi szabályok, inkább nyolc alapvető érzelmi megnyilvánulás gyűjteménye. Ugyanis, ha az ember ilyen lelkülettel viszonyul a környezetéhez, akkor valóban boldog lesz az élete, mivel megtalálta a lelki egészség aranyszabályát. "

A boldogmondásokat a Hegyi beszéden belül írták le az evangélisták. Maga a Hegyi beszéd egy igehirdetés sorozata volt Jézusnak, amely Kapernaum városának a közelében hangzott el. Olvasva a Hegyi beszédet, a boldogmondásokat, az ember hajlamos azt gondolni, hogy mindezt pár perc alatt elmondta Jézus, aztán a hallgatók hazamentek, és mindenki próbálta megemészteni a hallottakat. De inkább azoknak lehet igazuk, akik azt állítják, hogy a hegyen elmondott prédikációsorozat, a Hegyi beszéd, és benne a boldogmondások egy hosszabb időszak alatt elhangzott tanítássorozat.

Egy Bruns nevű professzor úgy beszél Jézusnak erről a boldogmondás gyűjteményéről, és a Hegyi beszédről, azt mondja, olyan lehetett ez, mint amikor elmegy valaki egy konferenciára, vagy egy gyülekezetből sokan részt vesznek nyáron egy úgynevezett csendeshéten, lelki konferencián. Délelőtt meghallgatnak egy előadást vagy egy igehirdetést, s aztán azt utána kisebb csoportokban megbeszélik.

A Hegyi beszéd, ahogyan Jézus Kapernaum városa közelében, mintegy természetes karzaton a szelíden a Genezáret-tó partjára ereszkedő hegyoldalon elhangzott igehirdetés sorozatát Augisztinusz nevezte, az Istennek a boldogságról, az ember boldogságáról szóló beszédsorozata volt.

Máté evangélista hosszabban írta le mindazt, ami elhangzott. Lukács egy kicsit rövidebben, de ő hozzátette a "jaj mondásokat" is. Például ezt: "Jaj, ha minden ember jót mond rólatok."

A hallgatók Jézust hallgatva azt élhették át, hogy az Ószövetség próféciái teljesednek be a szemük láttára. Jézusban, Isten országa érkezett el hozzájuk.

A Hegyi beszédben vázoltak ugyanis szöges ellentétben állnak az Isten nélkül élő emberek gondolkodásáról, viszonyulásáról az élet kérdéseihez. A Jézusban nem hívő ember életfelfogása teljesen más, mint azé, aki Jézussal akar járni.

Az sem véletlen, hogy három dolgot is hangsúlyoz az elején Máté. Az, hogy Jézus leült, amikor tanítani kezdett, ez igen sokat mondó ebben a szövegösszefüggésben. Azt jelentette, hogy valami nagyon fontosat szeretnék mondani nektek.

A másik, amit külön kiemel az evangélista, azaz, hogy Jézus megszólalt. Ez még önmagában nem olyan furcsa, de itt egy olyan kifejezés szerepel, ami azt jelenti, hogy most valami nagyon erőteljeset fog mondani az, aki megszólal.

Aztán itt áll az is, hogy tanította őket. Ez meg azt jelenti pontosan fordítva, hogy később is, újra és újra elmondta ugyanazt. Szerette volna bevésni a hallgatói szívébe mindazt Jézus, amiről beszélt.

Amikor a Hegyi beszéd elhangzott, Jézust már ismerték. Nagy sokaság követte Őt az északi tartományban Galileából. Jézus beszédével világossá tette, ami a legfőbb tanítása mind a Hegyi beszédnek, mind a boldogmondásoknak. Jézus boldog embereket akar látni. Isten alapvető terve az az emberrel, hogy boldoggá tegye az embert. Örömteli élettel ajándékozza meg az embert.

Ezért csendül fel mindjárt az első szavak után az asra, arám szó, ami azt jelenti, hogy boldog, boldogok. Ezt adják vissza később az Újszövetség görög szövegében az evangélisták a makariosz szóval. Ezért nevezik a boldogmondásokat makarizmoszoknak is.

Amikor Jézus kimondja azt, hogy asra, boldogok, akkor ez nemcsak azt jelenti, hogy boldogság, vagy boldogok, hanem egyben egyfajta felhívást is jelentett. Ezt a hallgatók pontosan értették, mert a szó azt is jelenti: éhes vagy? Gyere ide hozzám, és én adok neked enni. Mintegy invitálás egy dúsan megrakott asztalhoz. Valaminek a hiánya miatt szenvedsz? Gyere hozzám - mondta Jézus, amikor kimondta ezt a szót, hogy asra, boldogság, és én megelégítelek lelkileg.

Ezért nem lehetséges, hogy mindaz megvalósuljon az ember életében, amit boldogságnak nevezünk, Jézus nélkül. Csak vele lehetünk, és csak általa lehetünk boldogok. Jézussal együtt lehet az ember boldog.

Ahogy ezt egy másik helyen mondja a Szentírás, hogy hogyne adna az Isten mindent minekünk Jézus Krisztussal. Sokaknak Jézus nélkül kell a boldogság, ezért maradnak boldogtalanok. Az Ő követése közben válik életté mindaz, amit Jézus tanít. Ezért beszél először a szűk tanítványi körhöz ott a hegyen Jézus. De aztán ezért hallgathatta meg Őt mindenki, aki odament hozzá közel.

Valaki azt írta arról a helyről, ahol lakik - az erdő közelében lakott -: házam közelében van egy forrás. Vize minden évszakban egyformán bőséges. Sok eső esik, áradnak a közeli folyók? A vize nem több. Nagy nyári aszály látogatja meg a vidéket, vize nem kevesebb. Jézus erről az állandóságról beszél, amikor azt mondja: Boldogság, amit nem lehet kikezdeni. Nem lehet elvenni. Amikor nagy az ínség, akkor sem múlik el igazán belül a szív mélyén. Amikor nagy a bőség, akkor sem viszi el az embert helytelen irányba. Nagy szegénység, nagy gazdagság - most a szó fizikai értelmében -, egyik sem kezdi ki ezt az állandó, nyugodt, kiegyensúlyozott boldogságot.

Ilyen állandóság után vágyódik a legtöbb ember. Hiszen tele vagyunk hiányérzettel. Akár bevalljuk ezt, akár nem.

Egyszer egy pszichológus felmérést végzett az osztályában. Szoktak ők ilyeneket csinálni. Sok kérdést írt a lapra. Többek között egy ilyen kérdést is odaírt: Mi szeretnél leginkább lenni? S maga is megdöbbent a válaszok nagy részén, amit erre a kérdésre válaszoltak. Egyetlen szót írt oda a legtöbb válaszoló: boldog. Igazuk volt. Ez az állapot az, amely talán leginkább hiányzik mindenki életéből.

A boldogság az, amelyben leginkább szűkölködik az emberiség. Minden ember szeretne boldog lenni, aki egészséges, aki jól gondolkodik az élet kérdéseiről. Méghozzá nemcsak egy percre vagy egy pillanatra - noha kénytelenek vagyunk időnként ennyivel megelégedni -, hanem folyamatosan, permanensen, tartósan.

Aztán a legtöbben azt mondják, hogy a boldogság olyan, mint az a bizonyos kék madár. Kergetjük, időnként leszáll, de fészket soha nem rak. Ezért jobb megelégedni a kicsi boldogság-morzsákkal, a kicsi örömökkel a család, a munka, a testi élvezetek apróbb, nagyobb, néha gazdagabb örömeivel. Egy-egy ritka szakmai sikerrel. Nos, az ilyen vélemények, vélekedések mögött is ott húzódik az a kitörölhetetlen vágy: szeretnék boldog ember lenni. Mert boldogság nélkül az életünk nem igazán értelmes és jó élet.

Sok vita folyt már arról, hogy hogyan érhetjük el a boldogság tartós állapotát? Mennyiféle válasz született már. Javak, minél több. Nagy vagyon. Értéktárgyak megszerzése. Két vagy három diploma, nyelvvizsga. Egy másik ember lelkének vagy testének birtoklása hosszú távon. Rólunk alkotott kedvező kép elérése. Szakmai előrejutás, karrier, álláshalmozás. Az igazi boldogság az, ha megbecsülnek minket, és felnéznek ránk. Nevünk van abban a környezetben, ahol élünk.

Valaki elmondta, hogy őneki az okoz boldogságot, ha felismerik az utcán, és művész úrnak szólítják. Aztán eljön az az időszak, amikor változik a generáció, s már nem ismerik föl, és már senki nem fogja művész úrnak szólítani.

Sokan úgy gondolják, hogy a szabadság és a függetlenség elérése, egyéni és nemzeti vonatkozásban, az adja meg egy ország, egy nemzet, vagy az egyén boldogságát. Látjuk mi azt a történelmi tanulmányainkat végiggondolva: nemes, tiszta törekvések, a végén mégis csak ugyanott kötnek ki, szinte mindegyik.

Aztán kifejeződik sokak számára a boldogság, a boldogság-szigetének a megteremtésében. Ez azt jelenti, hogy a magunk kicsi boldogság, mini köztársaságát építjük ki: család, gyerekek, ha lehet saját ház, saját gyümölcsös, saját zöldségeskert. Aztán bezárkózunk a családba, a kertbe, a házba. Oda nem engedünk be senkit sem.

Más valaki azt mondja, hogy a kiváltságosokhoz való tartozás, hasonulás adja a boldogság alapját, vagy a szerelem, a szexualitás, annak élvezete, a siker, a pénz, a jólét az út a boldogsághoz.

Horatius maga is így ír az ókorban: "De boldog az, akit nem szorít százféle ügy, s mint hajdanában őseink, saját ökrével szánt atyái birtokán, s kamatra gondja sincs." Figyelemre méltó megállapítás.

A boldogság-sziget. Saját ökrével szánt. Ma az ökör már mást jelent. De bezárkózik, megvan ő maga egyedül, családjával.

Vagy ahogy egy másik költő mondja: "Nézd a világot, annyi milliója, s közöttük valódi boldog olya kevés." Később Juhász Gyula ezt írja: "Mindnyájan a boldogság trónörökösei vagyunk, és mindnyájan száműzöttek." Vagy furcsa módon Karinthy így fogalmaz: "Az emberek nem egészségesek, hanem boldogok akarnak lenni." Vannak ezért olyanok, akik habzsolják az életet. Vannak, akik visszavonulnak, elvonulnak mindentől, ami az életet jelenti. Vagy így, vagy úgy a boldogságot akarják, vagy mivel az sokak számára elérhetetlen, vagy szerintük elérhetetlen, lemondanak az egész kereséséről. Megszerezhetetlen úgyis.

Buddha mondta azt: "Szenvedés az élet, ezért jobb az életből minél előbb kikerülni." Ez is egyfajta filozófia.

Vannak, nem is kevesen, akiknek ezek a válaszok nem elfogadhatók. Ezért kutatnak és keresnek tovább. Kutatják és keresik tovább a boldogságot. Kergetik a boldogság madarát, az élet értelmét.

Egy ideig - figyeljük meg - Jézus is azért volt népszerű Izráelben, mert megsokasította a kenyeret és a halakat. Szembeszállt a farizeusok tanításával. Szembehelyezkedett a templomi vezetőséggel. Halottakat támasztott fel. Munka nélkül jól tartott ezreket.

Úgy gondolták az emberek: ez igen. Nekünk ilyen, ilyen vezető kell. Ő majd kiűzi a rómaiakat, boldoggá teszi a népet. Munka nélkül kenyeret ad. A nincstelennek pártját fogja a gazdagokkal szemben, és az egyház hatalmaskodását is legyőzi. Ő kell nekünk. Tegyük királlyá Jézust!

A Lukács 12, 19-ben szereplő gazdag ember hitvallását osztották: "Én lelkem, sokat gyűjtöttél, sok esztendőre. Egyél, igyál, örvendezzél." Mert a gazdagság bizonyos értelemben magabiztossá teszi az embert, s elhiteti az emberrel, hogy a boldogsághoz semmi másra nincs szükség, mint nagy vagyonra. És itt nem csak pénzt lehet érteni.

Van benne igazság, mert szinte mindenki fél a szegénységtől. Egész neveltetésünk arra irányul, hogy törekedjünk a meggazdagodásra. Korunkban az anyagi gazdagság megszerzése célgondolattá vált. Erre nevelik a gyerekek legtöbbjét. Fiam, minél gyorsabban, minél nagyobb vagyont szerezzél, és nagyon sokan hozzáteszik, az ár nem érdekes. Milyen módon? Úgysem kérdezi senki. Ha a nagyok és a vezetők tehetik, akkor a kicsik és a szegények is megtehetik. Mit törődsz te azzal, mit mondanak? Nem számít. A lényeg az, hogy gyorsan, és minél nagyobb vagyonra szert tenni. Persze nem mindenki és nem mindenhol tanítják ezt, de általában azért nagyon sokaknak ez a véleménye erről a kérdésről.

Érdekes, hogy Jézus a Hegyi beszédben nem igazán minősíti ezeket a gondolatokat a boldogságról, hanem azt mondja, hogy más irányt szabok. Más irányt mutatok. Egyszerűen azért, mert az embernek a lelke beteg. Azért boldogtalan az ember, mert a lelke beteg. Abban a bajban szenved, amit nem szívesen hallunk, de amit a Szentírás gyakran megnevez. A bűn. Az, hogy az ember az Isten nélkül rendezi be az életét.

Az ember áttörte és elvetette Isten szent és igaz rendjét az Édenben, ezért ez a lázadás éket vert az Isten és az ember közé.

A Róma 3, 22-ben ezt olvassuk: "Nincs különbség, mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül." Vagyis, aki Isten nélkül él, az az Isten parancsolatai nélkül él. Ez pedig a Biblia szerint a halál maga. A boldogtalanságunk forrása. Az Isten nélkül nem lehetünk boldogok, akármit keresünk is, akárhogyan próbáljuk is. Képtelenség, mert mindenfajta Isten által világba adott törvénynek ellene mond ez a gondolkodás. Ezért nyugtalan az istentelen ember lelke, ezért keresi szüntelenül a boldogságot és az élet értelmét. Ezért mállik minden boldogtalansággá az ember kezén, amit boldogságnak hitt. Kifolyik a boldogság a kezünk közül, mint a homok. Mert a boldogság forrása az az, amit az Isten annak megjelöl.

Az ember nem élhet folyamatosan az Isten akarata ellenére, mint ahogy a madár igazi otthona nem a kalitka. Ha egészséges egy madár, és kinyitják a kalitka ajtaját, körülnéz, nincs-e veszély, aztán sutty, kirepül. Mert egészséges. A beteg madár, vagy amelyik megszokta a rabságot, már leszokott a szabadságról, az bent marad a kalitkában.

A boldogság Isten nélküli fajtái azért okoznak előbb utóbb válságot és életuntságot, mert az Isten nélkül mi nem tudjuk az életünket jól berendezni.

Jézus ezért kezdi ezzel, hogy létezik a földön boldogság. Ő azt akarja, hogy mi ezen a földön legyünk boldogok. Ez az Isten akarata. Itt legyünk boldogok. Hiszen tudja, hogy ennek a hiánya miatt szenved a legtöbbet minden ember. Ezért kezdi ezzel a tanítását. Boldogok a lelki szegények. Pontosan az előbb említett bűneset miatt születik az ember az Isten nélküli rabszolgasorsba, lesz kisemmizett, üres lelkű, akit az ösztönei és az indulatai kormányoznak és vezetnek.

Ézsaiás 1-ben ezt olvassuk: "Minden fej beteg, s minden szív erőtlen." Még azok is, aki ezt nem is hiszik el magukról. A Biblia azt mondja, hogy minden fej beteg, és minden szív erőtlen Isten nélkül.

Kiket nevez Jézus lelki szegényeknek? Akik látják már azt, hogy az ember egyetlen és igazi tragédiája az, hogy az Isten nélkül él. Valaki tagadja ezt az igazságot? Ő van nehezebb helyzetben. Mert még mindig nem akarja látni, meglátni és belátni, hogy az Isten nélküli élet szakadék, romlás, pusztulás és halál. Ennek felismerése és belátása azonos azzal, amikor az Ószövetségben azt mondták valakire: ani. Ez a három betű azt jelentette, hogy már nincsen semmije. Nincs már semmije, mindent elveszített, mindentől megszabadították. Semmije nincs, senkije nincs, akire számíthat, semmije nincs, amibe kapaszkodhat. Egyetlen út maradt nyitva a számára, fölfelé, az Isten felé. Nem függ már senkitől. Semmit nem lehet elvenni tőle, mert semmije nincs.

Amikor egy ilyen ember belátja azt, hogy rászorul az Isten kegyelmére, akkor kezd el járni a boldogság útján. Amikor belátja, ha nem az Istentől függ, akkor vége az életének, akkor a romlás, a pusztulás, a kárhozat felé tart. Akkor azt mondja Jézus, hogy ez az ember boldog lesz.

Egy másik helyen így fogalmazza meg a Máté 18-ban: "Ha nem lesztek olyanok, mint a kisgyermekek, semmiképpen be nem mehettek az Isten országába." Néha nagyon hosszú út vezet egy-egy embernél ennek az igazságnak a felismeréséhez. Sokszor megesik, hogy valaki istentelenségében odajut, mint a tékozló fiú, egészen a disznók vályújáig, de ez nem szükségszerű.

Én nyugalomban, békességben és viszonylagos jólétben éltem a szüleimmel, amikor meg kellett értenem ezt, ha így élek tovább, akkor ennek semmi értelme. Nem voltam lepusztult életű, nem voltam kicsapongó életű, nem ittam és nem gyűjtöttem női trófeákat, ahogy ezt akkor mondták a fiúk egymás között. Semmi ilyesmit nem csináltam, csak éppen a halál állapotában voltam az Isten nélkül. Az életemnek halál szaga volt. Vagy csúnyábban fogalmazva, hullaszaga. Erről beszél Jézus. Ezért voltam én magam is boldogtalan, s kerestem az élet értelmét. Arra rájöttem, az nem lehet az élet értelme, hogy bemegyek dolgozni, elvégzem a munkám, felveszem a fizetésem. Egyszer talán majd lesz családom, ha lesz, és akkor ennyi?

Amikor valaki felismeri Isten igazságát, s beismeri, hogy ő mérhetetlenül szegény, mert az Isten nélkül él, akkor indul meg a boldogság és a gyógyulás útján.

A lelki szegénységhez vezető irány, és az Isten országába vezető út első lépcsőfoka ennek a valóságnak a felismerése. Az első felismerés után pedig jó, ha következik a második. Az a legjobb a számomra: ha beleegyezem, akarom, kérem, hogy mostantól fogva az Isten törődjön velem igazán. Addig is törődik velünk, hiszen megáldja a hitetlen embereket is. Nem is tudnak róla. De amikor igazán rádöbbenünk, hogy a bűn pusztítása az életünkben mindent elmos, mindent eltöröl, és belevisz a kárhozatba, akkor ez a fölismerés először megrendít. Azután meglátjuk, hogy mivel szegények vagyunk, rászorulunk az Isten segítségére, Isten pedig segíteni akar rajtunk. Mert a boldog Isten - ahogy ezt olvassuk a Szentírásban - nem akar boldogtalan embereket látni.

A boldog Isten dicsőségéről szóló evangéliumot (1Tim 1,11) hirdetem nektek - mondja az apostol. A boldog Isten pedig boldog követőket akar. Amikor ezt valaki felismeri, akkor belátja, hogy szegény. Kiveszi a saját kezéből, kiadja az életét, átadja annak, szabad kezet ad annak, akié az élete. Amikor valaki felismeri, hogy azért boldogtalan, mert istentelen, abban a pillanatban ilyen szegénnyé válik, de ez nem megalázó a számára. Ez öröm, és a boldogság kezdete. Mert megismerte Isten szavából, hogy attól kezdve majd az Isten gondját viseli, átöleli, megvidámítja, megvigasztalja, értelmes élettel ajándékozza meg. Belátja, hogy rászorul Isten segítségére, elismeri és felismeri ezt, és attól kezdve megváltozik minden.

Vannak olyanok, akik ezt felismerik, és mégsem mennek közel az Istenhez. Távolságot tartanak az Istentől. Azt mondogatják, hogy tényleg az Isten a megoldás - másoknak. A mai ifjúságnak, például. Szörnyen züllöttek a mai fiatalok. Istenben kéne hinniük - nekik. De ő maga, aki mondja, ő maga nem él azzal a lehetőséggel.

Ha én magam személyesen nem látom meg, s nem látom be, hogy szükségem van az Istenre - egyébként elpusztulok -, akkor marad minden a régiben, s marad a boldogtalanság. Aki ezt belátja, annak az élete irányváltozáson megy át. Mert a keresztyén élet nem vallásoskodás, hanem önátadás. Nemcsak a kezelői jogot, hanem a tulajdonjogot is visszaadom annak az Istennek a kezébe, aki megteremtett engem is, és akié a teremtés jogán a jog fölöttem.

Jézus nagyon értékes ajándékot szán nekünk. Erről beszél az egész Hegyi beszédben. A kegyelem átértékelő erejét kínálja az Isten. Az azt jelenti, hogy az egyetlen út fölfelé - a boldogság Istene felé -, lefelé kezdődik. Lejutok oda, hogy belátom, hogy itt nincs tovább. Mérhetetlenül szegény és koldus vagyok lelki értelemben. Kérem az Istent, hogy emeljen föl, emeljen föl magához. Rászorulok az Ő kegyelmére.

Vagyis, akarsz-e úgy boldog és gazdag lenni, ahogyan ezt az Isten mondja, vagy pedig ragaszkodsz a javaidhoz a szó mindenfajta értelmében? Lehet ez megszerzett tudás is, meg emberi dicsőség, meg fizikai értelemben is anyagi gazdagság.

Emlékszem egy évfolyamtársamra, aki mind a két szemére megvakult, mikor harmadéves volt. Aztán vakon kazettákat hallgatott, s egyszer csak a lator történetét - akit megfeszítettek Jézus mellé - hallgatta, s ráismert magára. Az a lator én vagyok. S ott kapott lelki látást. Aztán Isten kegyelméből visszakapta a fizikai látását is. Ma egy baranyai faluban szolgál, mint lelkész. Megvakultak hiú szemei. Neki a fizikai vakság csak segített ebben. A nyomorúság odahajtotta Istenhez. De megnyílt a lelki látása. Emlékszem, amikor meglátogattam, azt mondta: "Tudod, ha vak maradok, akkor is szeretem Jézust." Az külön kegyelem volt, hogy visszakapta a látását.

Valaki elmondta: lelkész úr, én tömeggyilkos vagyok. Hét abortuszom volt. Hét gyermekemet gyilkoltam meg a szeretőimmel együtt. S csak azt tudtam mondani, mint jó hírt, hogy Jézus Krisztus a tömeggyilkosokért is meghalt. Elég egy, nem kell hét. Az is gyilkosság. Jézus meghalt a gyilkosokért is.

Amikor az ember ezt felismeri, akkor lesz boldog, lelki szegény, akit szeret az Isten, akiért Jézus meghalt. Eljut oda, hogy felismeri, kegyelemre szorult ember, s az Isten kegyelme nélkül elpusztul.

Az így boldoggá lett ember jelleme megváltozik. Másképpen gondolkozik az élet értelméről. Megváltozik a hatása is az emberekre. Az Isten, a krisztusi hatások kezdenek hatni rajta keresztül. Megváltozik a lelki látása. Különbséget tud tenni jó és rossz között. Megváltozik az életcélja. Isten szolgálata kerül az élete középpontjába. S megváltozik a kapcsolata az emberekkel, s más lesz az elkötelezettsége is. Ahogy beszél, ahogy szolgál, ahogy végzi a munkáját. Kiegyensúlyozott lesz az élete. Olyan, mint azé a forrásé, amiről az elején beszéltem. Bőség és ínség idején ugyanolyan kiegyensúlyozott bizalommal bízik Istenben. Külső körülmények ezeken nem változtatnak semmit. Vagyis ez a lelki szegények boldogító gazdagsága. Ide lehet eljutni akkor, hogyha valaki látja már a saját helyzetét, s Isten segítségét kéri.

Azt mondja Jézus, hogy az ilyeneké a mennyeknek országa. A mennyek országa ott kezdődik, hogy látom a bűneimet, a bűnömet, elfogadom a bocsánatot. Meglátom, hogy ki szabadított meg ezek alól. Miért halt meg Jézus értem? Miért kellett meghalnia? A lélek megbékélése az Istennel és önmagával, s a többi emberrel. Elfogadva a kegyelmet. A mennyek országa azt is jelenti, hogy egyszer pedig valóságos találkozás lesz a mennyben Jézus Krisztussal, dicsőségben.

Akarsz-e így boldog lenni? Látod-e már a szegénységedet, a koldus voltodat? Kéred-e és elfogadod-e: Uram, tégy engem boldoggá!

Nem akarok a szavakkal játszani, de ez az igazi boldoggá avatás, amikor az Isten avat boldoggá. Amikor Ő mondja azt, hogy szegény vagy, rászorulsz a kegyelemre. De jó, hogy már te is látod. Adom az én kegyelmemet bűnöd és bűneid bocsánatát. Nyitva áll az Isten országa előtted, gyere be. Boldogok, akik szegények lelki értelemben, mert övék az Isten országa.


Imádkozzunk!

Urunk, olyan sokszor tapasztaltuk már azt, hogy minden nélküled megszerzett, megkapott boldogság érzés kifolyt a kezünk közül. Olyan sokszor láttuk azt, ha nálad nélkül tervezünk, s viszünk véghez valamit, abból semmi jó nem származik.

Köszönjük, hogy olyan világosan mondod azt, hogyha te nem építed a mi életünk házát, hiába fáradunk, mint építők. Mi magunk nem tudjuk magunkat megvalósítani. Életünket nem bírjuk felépíteni, csak leromboljuk azt. Akkor is, ha sok minden sikerül, vagy sikert és eredményt halmozunk egymás után.

Köszönjük a világos beszédet, hogy azok a boldogok, akik belátják, megvallják és elfogadják, egyedül a te kegyelmedre és irgalmadra szorulnak. Köszönjük, hogy e mellett sok minden mással is megajándékozol majd minket. A te döntésed szerint akár anyagi gazdagsággal is. A te döntésed szerint sikerekkel, eredményekkel, boldog házassággal, kedves gyermekekkel vagy unokákkal, s mindazzal a jóval, amit te elterveztél, s teremtettél az ember számára.

Köszönjük, hogy azt akarod, hogy neked, a boldog Istennek boldog gyermekeid legyünk. Segíts, kérünk, hogy átadjuk a jogot magunk fölött először, vagy ma reggel újra.

Ámen.