PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK |
Pasarét, 2009. szeptember 20. Földvári Tibor |
Alapige: 1Móz 39,19-23
És lőn, a mint hallja az ő ura az ő feleségének beszédeit, melyeket néki beszélt, mondván: Ilyesmiket tett velem a te szolgád; haragra gerjede. Vevé azért Józsefet az ő ura és veté őt a tömlöcbe, melyben a király foglyai valának fogva, és ott vala a tömlöcben. De az Úr Józseffel vala, és kiterjeszté reá az ő kegyelmességét és kedvessé tevé őt a tömlöctartó előtt. És a tömlöctartó mind azokat a foglyokat, kik a tömlöcben valának, József kezébe adá, úgyhogy a mi ott történik vala, minden ő általa történék. És semmi gondja nem vala a tömlöctartónak azokra, a melyek keze alatt valának, mivelhogy az Úr vala Józseffel, és valamit cselekeszik vala, az Úr szerencséssé teszi vala.
Imádkozzunk!
Mennyei Atyánk, a gyülekezet közösségébe azért jöttünk, hogy téged imádjunk. Szeretnénk sokféle csodáidat elmondani az éneklés során, csendes imádságunkban és szeretnénk azt a csodát is átélni, otthon is elmondani, hogy ismét megszólítasz bennünket igéddel. Olyan nagy kegyelem Urunk, hogy mi hallgathatjuk a te szavad, amit az ősatyák átéltek veled, mi is tapasztalhatjuk. Arra kérünk, hogy hadd élhessük át, hogy velünk vagy és velünk is maradsz.
Bocsásd meg, kérünk, ha az elmúlt héten nem a csodáidról beszéltünk a munkahelyen, vagy otthon, hanem az aggodalmainkról, a panaszkodásunkról, bocsásd meg, ha a vétkeinkkel bántottunk téged, vagy egymást. Köszönjük Urunk hálaadással, hogy most is kész a bocsánat.
Köszönjük Urunk, hogy az Úr Jézusban adtál nekünk teljes szabadulást. Ezért hadd kérjük, hogy akinek a szíve fáj a bűnvád miatt, aki még mindig ennek az évnek sokféle terhe miatt aggódik, hadd tudjon velünk együtt felüdülni a te jelenlétedben. Hadd lehessünk, Urunk téged imádó közösség, és amikor meghalljuk a te szavad, mint közösség is vágyakozzunk hittel engedelmeskedni.
Az Úr Jézusért kérjük, hallgasd meg imádságunkat.
Ámen.
Igehirdetés
Amikor elkezdtem olvasni a József történetek bibliai szakaszait, eszembe jutott az a nagyon régen hallott mondat, amit egyik idős barátomtól hallottam, egy pszichológiai igazság is, de mindenképpen vonatkozik lelki, bibliai igazságokra. Lerajzoltam még hétfőn, mert úgy éreztem, hogy a Baár-Madas Gimnázium diákjainak tartott áhítatán hasznos lesz. Remélem, a testvérek számára is ez a mondat jobban megmarad: A V betű alján egy pontot láthatunk. Alatta a felirat: A mélypont nem végpont.
Amikor a hívő ember életében is zuhanás történik, testi, lelki értelemben sokszor, és az élete nagyon mélypontra jut, úgy érzi, hogy itt a vég, kiderül - és a József történetek erről szólnak - Istennek nemcsak szabadítása van a legnagyobb mélységben is az ő szolgája iránt, hanem végső soron, ha kell, még a gonoszból is jót tud kihozni.
Ma szeretném megvizsgálni, hogy József életében milyen mélységeket kellett átélnie, hogyan volt vele Isten még a legmélyebb helyzetben is. Arról is szólok, ami nagyon megdöbbentett a Biblia olvasása során, hogy amikor József a legmélyebb helyzetben van, akkor hangzik el az a kifejezés, hogy "Isten kiterjesztette rá az ő kegyelmességét". Nemcsak az a bátorítás hangzik el, hogy Isten vele van, hanem az is, hogyan van vele.
József tehát a legnagyobb mélységben is tapasztalja Isten jelenlétét. Az ő élettörténete mindenképpen sikerekben gazdag élettörténet, hallhattuk, hogy még a börtönben is a legsikeresebb börtöninassá lesz. Olyan karriert futott be az élete végén, ami minden fiatal álma, neki azonban a harmincas éveiben legszebb álmai valósultak meg a szó legszorosabb értelmében is. Hiszen mindaz beteljesült, amit Isten neki előre megüzent fiatal gyermekkorában álmokon keresztül. Hallhattuk - István vértanú erről beszél a Cselekedetek könyvében olvashatóan -, hogy Isten volt vele, vele volt az Úr. Az üzenetben fontos, hogy ez a kifejezés a történetnél akkor szerepel az Írásban, amikor emberileg József élete egyáltalán nem tűnik sikeresnek. Rögös életutat jár be, egyre mélyebbre jut, és akkor hangzik el, hogy vele volt az Úr. Kellemetlen mélypont, de vele volt az Úr. Kiderül, hogy József szerencsés, áldásos az élete mások számára. Ezt látják is rajta, őmaga viszont akkor is kiszolgáltatott és azt tesznek vele, amit akarnak. Például Potifár felesége is megrágalmazza és így börtönbe kerül.
Vele volt az Úr és mégis igen nagy mélységet kell megjárnia életútja során. Lehetne azt mondani, hogy mélypontra jut, talán lelkileg is. Amikor István vértanú azt mondja róla, hogy Isten megszabadította minden nyomorúságából, akkor az Újszövetségben a Szentírás egy olyan szót használ, ami nem csupán testi, fizikai nyomorúság, szenvedés, vagy külső körülményekben lévő akadályok, nehézségek, hanem bizony nyomasztó lelki gyötrelmet is jelent. Józsefnek sem volt egyszerű benne lenni olyan nagy mélységben, amit a mélypont jelez. Hiszen a börtönben van a legnagyobb mélységben, rabszolgaként. Isten vele létele nem azt jelentette, hogy megóvta őt a zuhanástól, a bajoktól, hanem éppen a nehézségek között tapasztalta megtartó erejét.
Nekünk mindenképp könnyebb olvasnunk József történetét, hiszen mi az események után vagyunk, tudjuk, mi lett az élete vége. Könnyű azt látnunk, hogy József életének mélypontja nem a végpont. De mi a helyzet akkor, ha mi kerülünk a mainál nehezebb helyzetbe? Hogyan éli meg a hívő ember a maga élete saját mélypontjait? Ha több van, az még nehezebb. Vagy, amikor egyre mélyebbre kerülünk, talán lelkileg is, és számunkra nehéz, hogy mi még nem láthatjuk a véget. Sőt, én többször azt is átéltem, hogy a nagy mélységben úgy érzem, hogy a mélyponton még mindig lehet lefele tekinteni, egy még nagyobb mélység tátong előttem. Ilyenkor még az is megfordulhat az ember fejében, hogy lehetne ennek véget vetni, akkor a jelenlegi szörnyű érzést jelentő helyzet már megszűnne.
József életében a házassággal kapcsolatos bűnök okozták a mélypontot, amikor a fáraó szolgája felesége meg akarta csalni a férjét, a munkával kapcsolatban volt nehézsége, amikor a főnöke felesége próbálta megszerezni őt és a főnöke végül emiatt börtönbe juttatja. Ott voltak még a családi élet nehézségei, hiszen a testvérei miatt került abba az egész nehéz helyzetbe. József életútja egyre mélyebbre halad és ez lelkileg is meghatározó. Napi, hétköznapi gondok miatt is jelentkezhet mindez.
Azért is szeretek a gyerekekkel Neszmélyre menni, mert közöttük úgy érezhetem, hogy még mindig jobban tudok futni, mint ők. Amikor focizunk, akkor ők hamarabb kifáradnak. Amikor a fiatalokkal focizunk együtt egy-egy csendeshéten, ott én kezdek hamarabb lihegni a fiataloknál. Ott rádöbben az ember, hogy már nem tud úgy futni, mint 20 évvel korábban. Bizony most nyáron eszembe jutott, hogy már nem vagyok 20 éves.
Ahogy az igét olvastam és készültem, az is eszembe jutott, hogy mit élt át édesapám, amikor a légcső betegsége miatt valóban nagyon hirtelen leszázalékolták és pár hónap után már csak arra volt ereje, hogy az állatoknak enni ad, majd már erre sem volt elég ereje. Ezt követően oxigén palackot kellett használnia két hetente. Amikor az ember ilyen beteg, nem kap levegőt, akkor kiszolgáltatott, ha lelkileg gyengébb, akkor nem türelmes a feleségével sem, aki megorrol rá. Így lelkileg még nehezebbé válik a betegség elhordozása. Amikor elkezdődtek a folyamatos fulladások, akkor átélte azt, hogy a halál árnyékában jár. Nem könnyű azzal a tudattal élni, hogy bármikor megfulladhat. Öröm volt azt tapasztalni, hogy ő ismerte a folytatást: "nem félek a gonosztól, mert te velem vagy." Valójában félt a fulladástól, de tudta, hogy vele van az Úr. Olyan mély pontokat élt át a betegsége miatt, az ebből következő korábbi öregedés miatt, ami lelkileg is kőkemény nehézségeket okozott nála, de ahogy József is átélte, vele volt az Úr.
Mi a te életed mélypontja, vagy mi volt a mélypont? Az életünk leghétköznapibb dolgai lehetnek azzá. A házasság problémája, a családi gondok és a munkahelyi problémák. A történet nem arról beszél, hogy éppen milyen helyzetben van József, hol tartózkodik az élete folyamán, hanem arról, hogy ott is vele van az Úr. Az a döntő, hogy kihez tartozik, amikor éppen a mélyponton van. Azért nem lesz végponttá, mert akkor is ott van vele Isten, sőt szabadítja.
A második üzenet, hogy a legnagyobb mélységben ? mondja az Írás ? az Úr kiterjesztette reá az ő kegyelmességét. Ez nagyon bátorító lett számomra, amikor észrevettem a történetben. Korábban mindig csak a "de vele volt az Úr" kijelentésre figyeltem és mindig hálás voltam; igen, Uram, milyen jó, hogy te a nehézségek között is mindig velem vagy." de hogyan van velem? Kiterjesztette reá az ő kegyelmességét.
Kegyelmesség, irgalom, jóindulat, hűség, kegyelem ? ez a szó jelentése. Az új fordítású Bibliánk így fordítja: "hű maradt hozzá." A hűségnél szeretném megemlíteni azt a gondolatot, hogy az a szeretet és a bizalom szakítószilárdságát érzékelteti, tehát a szó önmagában hordozza, hogy valami feszült helyzetben bizonyul hűségesnek az ember a társa iránt, vagy Isten az ember iránt, illetve az ember az Isten iránt. A feszültség tehát jelen van, a hűség akkor mutatkozik meg igazán, amikor a helyzet nagyon feszült, nagyon feszült a kapcsolat, például a házasságban, de az egymáshoz és az Istenhez való hűség megtartó ereje is ott van. A szakítószilárdsága téphetetlen.
Volt-e mélyponton a házasságod? És mit jelentett az Isten hűsége akkor? József elég hosszú időre bekerülhetett a börtönbe és rabszolgaként ott lenni igen nehéz lehetett. De tapasztalta Isten megtartó erejét, hűségét.
A héten beszélgettem egy fiatal apukával, aki elmondta, hogy egyik gyermeke életében nagyon korán jelentkezett a kamaszkor időszaka. Eszembe jutott, beszélgettünk is erről, hogy még Joó Sándor tiszteletes úr említette, hogy a kamaszkorban igazából nem a gyerekekkel van a probléma, hanem a szüleiknek kell elhinni, hogy Isten hűsége meg tud tartani, ő tud olyan türelmet adni, olyan erőt, ami segít a hűség és a szeretet megélésében. Gyerekekkel beszélgetve lehetne fordítottan mondani, hogy milyen nehezek a szülők, amikor kamaszkorban van a gyermek. A gyermekeknek is szükségük van Isten hűségére. Ha nem valósul meg, a családban háborúság van és nagy mélypontok, sok sírás. Isten azonban kiterjeszti az ő kegyelmességét, hűségét. Merjük ezt hinni, amikor esetleg naponta kell tapasztalni, hogy türelemre van nagy szükségünk? A Korinthusi levélben mondja Isten Lelke a kísértésekről: "Hű az Isten, aki nem hagy titeket feljebb kísértetni." sőt, a kimenekedés útját is megadja.
Amikor a kiterjeszti kifejezést megnéztem, újabb üzenettel gazdagodott Isten cselekvése. Ez a kifejezés azt jelzi, amikor valaki kinyújtja a kezét és azzal hatalmat és erőt képvisel. Például, Áron kinyújtotta a kezét, ? Istentől parancsot kap erre ? és Egyiptomban a vizek vérré változtak. Ezt a kifejezést használja sátorépítésre, vagy az Ézsaiási prófécia 40.részében Isten kiterjeszti az egeket, azaz a teremtő, mindenható Isten hatalma és ereje, ahogyan az egeket kiterjeszti. A hangsúly azon van, hogy hatalommal, isteni erővel történik valami, ami kegyelmet, irgalmat, kegyességet, hűséget jelent Isten részéről; hűség, szeretet a szövetséges iránt, aki bajban van, aki segítségre szorul. És, Isten elkezd cselekedni hatalommal. De az újszövetség népeként még mélyebben tudjuk, atyai szeretettel.
Gondolom, mi sem úgy szoktuk gyermekünket a bajban segíteni, hogy távolról kiáltunk neki oda, hogy gyere már ki, hidd el, hogy szabad lehetsz. Hanem, ha a gyerek bajba kerül, akkor az édesapa odahajol, ha kell, ezzel igazolja, hogy szereti, ott van mellette és felemeli őt. "Hajlik az örökkévaló Isten, alant vannak örökkévaló karjai." - mondja Mózes az ötödik könyvében. Hogy mennyire lehajol az isteni hatalmas kéz, mit jelent az ő kegyelme és irgalma, azt természetesen az Úr Jézusban láthatjuk.
Milyen mélyre hajolt a kegyelem, az irgalom, és a hűség? Olyan mélyre, hogy a Szabadító először is hozzánk hasonlóan, mindenben megkísértetett. Emlékezzünk arra a mozzanatra, amikor Jézus kifakad a tanítványai előtt: "meddig szenvedlek még tieteket?" A munkatársak ilyen érzést keltettek Jézusban. Ő is tizenkét éves volt, amikor nálunk már a kamaszkor kezdődik, és neki is problémája volt akkor a szüleivel való kapcsolatában. A legnagyobb mélypontokon, noha ő bűntelen volt, nem volt szüksége bűnbocsánatra, de isteni megtartó irgalomra, kegyelemre igen. Tapasztalta, hogy vele van az Úr és kiterjeszti rá kegyelmét.
Csak a kereszten függve valósult meg a legnagyobb mélység, ott nem volt kegyelem, számára a végpont mélyponttá lett, hiszen még az Isten is elhagyta. Ez volt a szabadulásunk ára, megkísértetett mindenekben, de bűn nélkül, viszont, mivel magára vette a bűneinket, a betegségeinket, a bűneset utáni világ sokféle mélypontjából adódó minden nyomorúságunkat, ezért el kellett azt is hordoznia, hogy elhagyja az Isten. Hiába kiáltott hozzá, hogy mért hagytál el engem, ez már imádság volt, hiszen tudta, megharcolta a Gecsemáné kertben, nincs irgalom, mert akkor a bűnösnek kell elvesznie. Az Úr Jézus mélypontja végpont lett, de Isten ebből is szabadítást hozott ki.
A hívő ember számára könnyebb elviselni, amikor a mélypontja mások bűne miatt jellemző, más tesz rosszat velem, ellenem, ennek a következményét szenvedem. Ennél sokkal nehezebb, hogyha a saját bűnöm, bukásom, mulasztásom, s annak a következményei miatt kerülök mélységbe. Az is nehéz, ha azt tapasztalom, hogy miattam kerül más valaki nehéz mélységbe.
Például Dávid, miután Betsabéval vétkezett és a gyermekük megszületett, de beteg lett, tudta, hogy meg fog halni. Egy héten át könyörgött Istenhez Dávid, hogy ne haljon meg a gyermek. A szolgái nem merték vele közölni, hogy a gyermek meghalt. Dávid nagyon jól tudta, hogy a gyermek az ő bűne miatt szenved. De abban a mélységben is tudta, hogy az Úr ott van, segít neki hordozni ezt a nehéz lelki terhet is.
A bűneink sem választhatnak el minket Istentől. A bűneink következményei sem. Amikor Péter apostol a vízen járt és süllyedni kezdett, Jézus kinyújtotta felé a kezét és megtartotta őt. A tagadásánál, amikor Péter sírva is fakadt, Jézus rátekintett, ezzel jelezte az éppen őt megtagadó tanítványnak, hogy vele van az Isten bűnbocsánattal, kegyelemmel.
Nagy kísértés számunkra, ha mélyponton vagyunk, hogy magunkba zuhanjunk. Ha a bűneink, szégyenérzetünk miatt vagyunk így, akkor a kísértés különösképpen is nagy. Az ige azt mondja: "Félretéve minden akadályt és megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdőtért, nézvén Jézusra." Aki Jézusra néz, az azt is el tudja hordozni, ha a teljes szabadulás nem történik meg azonnal.
A történetben látszik, hogy Isten kiterjesztette Józsefre kegyelmességét, de még hosszú ideig volt börtönben. Már az szabadulás volt számára a nagy mélységben, hogy vele van az Úr kegyelme, irgalma, és hűsége és ez biztosan nyugtatta lelkileg. Nem véletlenül tett bizonyságot: "Ti gonoszt gondoltatok ellenem, de az Úr jóra gondolta fordítani." Tény, hogy éveken keresztül még ott van, tehát nem biztos, hogy a mélypontról azonnal kikerülhet az ember, a látható dolgok szempontjából, lehet, hogy az élet még mindig nem tűnik sikeresnek, szerencsésnek, de már fölfele néz és várja Isten szabadítását, mert a hívő ember tudja, hogy az Úr vele van. Itt van mellette és bármikor kihozhatja a mélységből, csak meg kell várni.
Dániel barátainak a történetét most ilyen módon szeretném említeni: ők tulajdonképpen védő burokban voltak, amikor égtek, de ott voltak a tűzben, annak heve nem érhette őket, még a szaga sem, de mégiscsak benne voltak a tűzben. Teljes szabadulásuk akkor volt, amikor kijöttek onnan. Isten ott volt velük. Néhány percig jártak a tűzben, hogy ezt a mélypontot hogyan élték meg az abban látszik, hogy Isten jelenléte velük volt ott, és a király is csodálkozott, hogy mit csinálnak ők a tűzben. Végleges szabadulásuk az lett, amikor kijöhettek az égő, tüzes kemencéből. Ekkor már a hitetlenek is láthatták, hogy az Úr valóban megtartotta őket.
A mélypontból nem mindig lehet azonnal kikerülni a látható dolgok szempontjából, de lelkiekben mindenképpen.
Józsefnek azért kellett még ott maradnia pár évet, mert Istennek nagy terve volt vele és azon keresztül valósította meg azt a küldetést, amit vele tervezett. József úgy lett Isten eszköze, hogy a börtönből emelte ki, mert a főpohárnok két évig nem emlékezett arra, hogy mit ígért, csak akkor, amikor a fáraó álmát kellett megfejteni. Istennek a mélyponttal volt a legnagyobb terve József kapcsán, a börtönben akarta tartani, hogy a fáraó onnan emelhesse ki második emberének. Ez a mi életünkben is így van. Akkor is, ha a saját bűnünk miatt kerülünk nagy mélységbe, mivel Jézus szabadítása teljes, akár még a következményeket is hordozva, átélhetjük, az Úr megszabadít végérvényesen és teljesen. Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
József a mélypontból egyszer csak ki lett emelve, és amikor sikeres lett a szó legszorosabb értelmében, akkor is tudta, hogy vele van az Isten. Mit kellett Józsefnek tennie ott a mélységben? Mit kellett átélnie akkor, amikor a legnagyobb mélységben kellett szenvednie fizikailag és lelkileg is? A történetben az látszik, mindent Isten csinál, ő az aki vele van és kiterjesztette rá kegyelmességét. Józsefnek nem volt más dolga, mint hogy ebben az Úrban bízik, és teszi azt, amit ott, abban a helyzetben tennie kell, mint Istenben bízó fiatalembernek. Isten kiterjesztette rá a kegyelmességét, József ebben a kegyelemben él, illetve ebből a kegyelemből élt. Csendben volt, bízott és tette a dolgát és a börtönben is látszott rajta, vele van az Isten és valamilyen módon sikeres, pedig emberileg nem kellene így lenni. A bizalom és a hit azt jelenti, hogy tudom, hogy kihez tartozom. Nem az dönti el az életem dolgait, hogy éppen miben vagyok, ki miatt vagyok ott, hanem az, kihez tartozom, mert az isteni hűség, a szövetséges iránti szeretet, bizalom és hűség, különösen akkor, ha bajban van.
Amikor édesapám halála előtti hónapokban megvakult a cukorbetegsége miatt, akkor már nagyon nehéz volt megtalálnia azt a kis csövet, amit be kellett dugnia az orrába, hogy levegőt kapjon. Ez számára teljes kiszolgáltatottságot jelentett. Az ő életét és meghalását látva azt tanultam meg, hogy nemcsak békessége volt ebben a nagy mélységben, hanem még mosolyogni is tudott, örülni azoknak az apró örömöknek, amely egy ilyen betegségben érhet egy hívő embert: tapasztalta Isten kegyelmét. Valóban csodáltam, hogy Isten hogy meg tud erősíteni valakit, aki nagy mélységeket él meg. Testileg és lelkileg is sokféle terhe volt, de bízott Istenben.
Az ige arra bátorít bennünket, hogy lássuk meg, mit jelent Isten kegyelme. József is ezt tette, tapasztalta mit jelent Isten kegyelme, kegyelmessége és hűsége. Jézus is ezt élte meg. De ő, mint szabadító azt is vállalta, hogy ez a kegyelem elhagyta, neki a mélypont végpont lett, és mégis győzött, hogy a mi életünkben a mélypont ne legyen végpont.
Imádkozzunk!
Mennyei Atyánk, most elsorolhatnánk annyi szabadításodat, hűségedet, irgalmadat cselekedeteidben, amelyeket csak a mi személyes életünkben átéltünk, de azért szeretnénk mégis imádni és hódolni előtted elsősorban, hogy a Megváltó értünk meghalt és föltámadott.
Köszönjük, Urunk, hogy ilyen megtartót adtál nekünk. Segíts ebből a kegyelemből élnünk akkor, amikor hűtlenek vagyunk hozzád, amikor elfeledkezünk rólad és azért kerülünk mélységbe, vagy amikor úgy érezzük, hogy ennek a világnak sokféle nyomorúsága, gonosz emberei, mintha még nálad is erősebbek lennének. Segíts nekünk Urunk, hogy a legnagyobb mélységben is hadd tudjunk föltekinteni rád. Adj nekünk türelmet, hűséget irántad és kitartást, amikor várnunk kell szabadításodra.
Kegyelmedbe ajánljuk Urunk házastársunkat, gyermekeinket, unokáinkat, szüleinket és nagyszüleinket. Arra kérünk, hogy a családban is hadd lehessen békesség, öröm. Ha bárhol mélypont lenne, add a te szabadításodat, kérünk. Imádkozunk a betegekért, azokért, akik műtét előtt állnak, segítsd meg őket, hogy éljenek a kegyelemmel. Legyél a gyászoló testvéreinkkel, adj nekik vigasztalást. Urunk, köszönjük, hogy a halál árnyéka völgyében járva is velünk vagy. Kérünk, hogy amikor várnunk kell szabadításodra, akkor is merjük hinni, hogy az eljön a maga idejében. Szabadíts meg minden aggodalmaskodástól, kételkedéstől.
Imádkozunk Urunk most is népünkért, vezetőinkért is. Bocsásd meg Urunk nekik, amikor hamis törvényeket hoznak, amikor őmiattuk szenved esetleg népünk. Kérünk, adj nekik is szabadulást. Imádkozunk azért, hogy csendes és nyugodalmas életet élhessünk.
Ámen.