PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK

Pasarét, 2010. szeptember 25. (szombat) Horváth Géza

ISTEN SZERETETÉNEK TERVE VELÜNK
6. A SZERETETBŐL FAKADÓ TANÁCS

Alapige: Ruth 3,1-16

---

Imádkozzunk!

Édesatyánk! Köszönjük neked a mögöttünk levő estéket, áldunk, hogy ezt a drága igét olvashattuk minden este, amely a te szabad, kiválasztó kegyelmedről szólt: Hogyan tudod a bűnöst megkeresni, hogyan tudod hazahozni, megmenteni. Hogyan tudsz neki új életet adni, megáldani.

Köszönjük, Urunk, hogy ez a mi történetünk is, és benne láthatjuk elveszett életünket is, hiszen mi is így voltunk egykor Móábban, a magunkjárta útnak útvesztőjében, a bűn sötét, bús éjében, és egyszer csak ránk talált a kegyelem. Egyszer csak meghallottuk a hívást, amely tőled jött. Egyszer csak vonzást éreztünk, és te vonzottál magadhoz bennünket.

Köszönjük, hogy ma este is ennek a történetnek újabb szakaszát vehetjük. Kérünk, Urunk, fejtsd meg nekünk annak üzenetét. Hadd lássunk bele abba a titokba, amelyet megjelentesz nekünk, felfedsz nekünk, amit megtudhatunk. Ma este is hadd lássuk benne a te szerető atyai szívedet, szándékodat, hogy azt, akit megmentesz, hogyan áldod meg, hogyan vezeted, hogyan részesíted mindabban, ami az életre és a kegyességre való.

Könyörülj meg rajtunk, hogy semmi ne zavarjon minket a rád figyelésben. Könyörülj meg azért, hogy mindent le tudjunk tenni, ami ért bennünket talán ezen a mai napon is. Mindazt, ami a szívünkben most háborgás, közöny, szomorúság, vedd el, és engedd azt az ajándékot megélnünk, megtapasztalnunk, hogy rád nézzünk, rád, az élet Urára, az élet forrására, a kegyelem Istenére. Cselekedd, kérünk, ezt velünk.

Köszönjük, hogy itt vagy közöttünk.

Ámen.

---

Igehirdetés

Minden este Ruth történetéből hallottunk részleteket. Ebből a nagyon gazdag történetből, amelynek az eleje különösen gazdag, de ez a 3. és majd holnap a 4. rész is tartogat számunkra fontos igei üzeneteket.

Azzal kezdtem hétfőn az igehirdetést, hogy ez a könyv tulajdonképpen Isten szabad, kiválasztó kegyelméről szól. Hogyan tud Móáb mezejéről is elhozni valakit, hogyan tud valakit használni, akinek nincs vallásos előélete, aki nem tanulta az izraelita törvényeket, szokásokat, aki nem tudja, mit kell tenni az Isten népében, az odajöhet az Isten népe közé.

Ruth ilyen kedves lélek, aki elhatározza, hogy hazamegy az ő anyósával együtt Betlehembe, Júda földjére. Elmondja azt a csodálatos hitvallást a határon: "Ne unszolj, hogy elhagyjalak és visszatérjek tőled. Mert ahova te mégy, oda megyek, ahol te megszállsz, ott szállok meg. Néped az én népem, Istened az én Istenem. Ahol te meghalsz, ott akarok meghalni én is, ott temessenek el engem is! Úgy bánjék velem az Úr most és ezután is, hogy csak a halál választ el engem tőled!" Ruth szívében tehát határozott döntés volt, végérvényes döntés. Olyan döntés, amit abban a szép énekben éneklünk: Eldőlt a szívemben, követem Jézust. Nincs visszaút, nincs visszaút.

Bárcsak megajándékozna Isten sokakat ilyen határozott döntéssel, hogy eldöntik az életükben, eldöntik talán ezen az evangelizációs héten, hogy igen, én az Isten népe közé akarok tartozni. Az Isten népe között akarok lenni, oda akarok számláltatni, mert ez a nép az én népem, az Istenük az én Istenem.

Ennek a Ruthnak, akinek megmozdul a szíve Júda határán, Betlehem városának szélén pedig megmozdul a keze. Azt mondja anyósának: Hadd menjek ki kalászokat gyűjtögetni. A tegnap estének az volt az üzenete: aki hazajön az Úrhoz, annak be kell állnia az Úr munkájába, annak ki kell mennie a munkamezőre. Az elveszett kalászok az elveszett életek körülöttünk, amelyeket gyűjteni kell, mert Jézus Krisztus menteni vágy, menteni akarja az elveszetteket, és ebben használni akarja az övéit.

Ma este tovább szeretném folytatni egy érdekes történettel. Érdekes történet, hiszen Naomi azt mondja Ruthnak: menj ki éjszaka a szérűre. Ott fogja Boáz tisztítani a gabonát. Amikor lefekszik, te is feküdj le a lábához. A takarót hajtsd fel, tedd magadra... cselekedjél így.

Ez érdekes történet, és lehet, hogy valakik meg is jegyzik: mit akar itt ügyeskedni Naomi? Nem valamiféle házasságközvetítő akar itt lenni? Ennek a szegény lánynak szerezzünk egy férjet? Nem akarnak itt "becserkészni" valakit? Nem akarják behálózni ezt a Boázt? Vajon mi történt ezen az éjszakán ott? Lehet, hogy valakinek elindul a fantáziája: kérem, micsoda dolog ez, hogy a lábához feküdni, és mielőtt pirkadna, mielőtt felismernék, gyorsan hazamenni?

Az volt a szívemben, hogy bárcsak a mai világunkban, amikor oly sok erkölcstelenség, oly sok együttélés van, házasság nélküli kapcsolat van, a fiatalok eddig mennének el, ameddig Ruth elment, ameddig Naomi elment, ameddig Boáz elment. Bárcsak így köttetnének ismeretségek, jegyességek, házasságok. Bárcsak így tudnánk lenni, hogy minden az Úr színe előtt történik, hiszen ami itt történik, minden Isten engedélyével történik. Azt mondja nekünk az ige egésze: igen, mindent megtehetünk, ami Isten színe előtt történik. Mindig addig mehetünk, azt cselekedhetjük, ami Isten színe előtt, Isten engedélyével történik, egyezik az Ő jó tetszésével. Akkor nincs baj, nincs félreértés, nincs görbe út, nincs paráznaság.

Ennek az érdekes szakasznak van néhány üzenete, amit szeretnék ma este elmondani.

1. Az egyik: a hazatalált a reményteljes jövőt keresi. Naomi hazatalált élete mit keres Ruth számára? A reményteljes jövőt. Megint csak Naomi lelki világát mutatja ez.

Emlékszünk, hogy előbb, amikor ott vannak a határon, milyen pesszimista ez a Naomi, milyen lemondó? Azt mondja menyeinek: menjetek vissza, mert mi várna rátok Júda földjén, Betlehemben? Nem fogtok férjhez menni, nem lesz családotok. Menjetek vissza a szüleitek házába, a ti népetek közé. Ott Naomi teljesen lemondó, teljesen reménytelen. Sötéten látja a jövőt. És most, milyen Naomit látunk? Aki elkezdi szervezni a jövőt. Van jövőképe, elkezd cselekedni. Vannak tervei. Ez mindig mutatja a lelkiséget is.

Hány ember van körülöttünk, akinek nincs reménye, aki pesszimista, lemondó, reménytelen? Olvastam egy asszonynak az írását egy újságban. Megosztotta ország-világgal az ő lelkiállapotát és nehéz helyzetét. Azt írta ez az asszony ebben az újságban: egy vigasztal, hogy már kevesebb van előttem, mint mögöttem. Sovány vigasz. Hány ember úgy lesz öngyilkos, és azért végez magával, mert olyan reménytelennek látja a jövőt, a kiutat.

Addig, míg valaki nem jön az Úrhoz, addig, míg valaki nem jön Jézus Krisztus szabadító kegyelméhez, addig mindig reménytelennek fog látni mindent. Mindig lemondó lesz, mint Naomi. Ó, édes leányom, hogyan mehetnétek férjhez... Hogyan szülhetnétek gyermekeket? Hogyan lehetne nektek boldog életetek? És most az a Naomi, aki olyan lemondó volt, hazatalált élet, és a reményteljes jövőt keresi.

Nem tudom, van-e itt olyan, aki lemondott valamiről? Aki azt mondta: én már nem tudok dolgozni, rám már nincs szükség. Aki azt mondta valaha: engem nem szeret senki. Aki mindenre legyint: ebből nincs kiút, ebből nincs megoldás, ebből nincs kimenekedés, nincs szabadulás.

Mihelyt valaki Jézus Krisztushoz jön, azon nyomban a reményteljes jövőt látja. Miért? Mert maga Isten mondja ezt. Ő készítette nekünk a reményteljes jövőt. Így mondja Isten igéje: az Úr reményteljes jövőt akar nekünk adni.

2. A másik, amit látok ebben az igében: miért teszi ezt Naomi, amit tesz?

Bizonyára sokan olvasták a mai igét a Jelenések könyvében: Azt mondja a Lélek a filadelfiai gyülekezetnek: íme, adtam eléd egy nyitott ajtót. Ezt úgy értettem, hogy egy tárva-nyitva levő ajtót. Közben nem így van. Amikor Isten nyitott ajtót ad elénk, akkor azt jelenti: nincs kulcsra zárva, de a kilincset nekünk kell lenyomni. Ez a nyitott ajtó. Ha azt mondod valakinek: gyere be, nyitva van az ajtó, akkor azt jelenti: nincs kulcsra zárva, a kilincset le kell nyomni és be kell rajta lépni.

Isten igéje nem ezt mondja nekünk több helyen? Amikor Isten kinyit egy ajtót, akkor az embernek a kilincset le kell nyomni és be kell rajta menni. Amikor a kánai menyegzőben Jézus Krisztus azt a csodát teszi - amit megint sokan félreértenek -, megmutatja a hatalmát és megmutatja dicsőségét. Az lesz a következmény: hisznek benne a tanítványai. De mi hangzik ott el? A korsókat töltsétek meg vízzel.

Amikor azt olvassuk az igében, hogy a hálók tele lettek halakkal abban a csodálatos halfogásban, hogy szakadozott az ő hálójuk, és még szóltak a társaiknak is, hogy segítsenek - ez úgy kezdődött: vessétek ki hálóitokat fogásra!

Nem azon múlik itt a megoldás, hogy Naomi hogy ügyeskedik, mit intézkedik. Itt minden az Úron múlik. Naomi ad szeretetből fakadó tanácsot, és igazgatja Ruthnak a lépését. Mi van e mögött a Naomi tanácsa mögött? Mindenképpen el kell mondani, hogy ott van az a szeretet, ami keresi azt, hogy a másiknak mi jó.

3. Ez megint nagy üzenete az igének. Ott van egy egészséges fiatalasszony, mire vágyik? Nyilván férjre, családra, gyermekre. Ezek természetes dolgok. Naomi észreveszi ezt. Ez Naomi szeretete. Naomi nem arra vágyik, hogy egy öregasszonyt ápoljon ott, bár Ruth ezt is megtenné. Valószínűleg Ruth hűségesen ápolta és segítette beteg férjét, utána meg anyósát.

Naomi nem önző, mert a szeretet nem önző, a szeretet nem keresi a maga hasznát - olvassuk. Az isteni szeretet nem keresi a maga hasznát. Akinek a szívében ott van az Isten szeretete, az nem keresi a maga hasznát. Nem azt mondja: magamhoz láncolom ezt az asszonyt, milyen jó lesz majd öregkoromra. Ki fog engem szolgálni. Hanem azt mondja: drága leányom, otthonra találj. Elengedlek téged, nem láncollak magamhoz. Nem azt akarom, hogy engem ápolj, nem az a lényeg, velem mi lesz, hanem, hogy veled mi fog történni.

Igen, nem elég, hogy hazajött Ruth. Ebben az igében azt látjuk, hogy vannak normális, Istentől rendelt utak, idők, kapuk, ajtók, tanácsok, amelyeket komolyan kell venni. Ez a megtérésnek a csodája, hogy Isten nemcsak azt akarja, hogy megtérj, hanem, hogy boldog légy. Nemcsak azt akarja, hogy új életed legyen, nemcsak azt akarja, hogy örök életed legyen, hanem azt akarja, hogy boldog légy, örüljön a szíved.

Olyan Istenünk van, aki nemcsak azt mondja: elég, ha hazajössz, elég, ha bűnbocsánatot kapsz, elég, ha megtérsz, hanem aki azt is akarja, hogy Ruthnak férje, családja legyen. Otthona legyen, egzisztenciája legyen.

Az Újszövetségben olvassuk, hogy az apostol azt tanácsolja a fiatalon megözvegyült asszonyoknak, hogy menjenek férjhez. Nem kell feketébe öltözniük, fekete kendőben járniuk, meg gyászolniuk ötven éven keresztül, menjenek férjhez. Isten azt akarja, hogy boldogok legyenek. Isten azt mondta a teremtésben: minden igen jó, csak egyre mondta: nem jó: Nem jó az embernek egyedül lenni. Isten azt akarta, jó legyen. Aki az Urat megtalálja, az úgy tapasztalja: nekem olyan Uram van, aki azt akarja, hogy nekem jó legyen.

Isten azt akarja, hogy Ruthnak az udvarán gyermekzsivaj, gyermekkacagás legyen. Isten azt akarja: szaporodjatok és sokasodjatok. Az az Isten útja, hogy Ruth férjhez menjen. Naomi megértő. Nem az ő fiát emlegeti, nem a fiával van megkötözve, hanem azt akarja, hogy Ruthnak boldog élete legyen és férjhez menjen.

Nagy tanítása az igének: Isten tudja, mire vágysz, mit szeretnél, tudja mi a te szívednek a vágya.

Gyermekkoromban mindig olyan kedves volt nekem, hogy a szüleim meg nagyszüleim, amikor ajándékot vettek nekem és kibontom, oly sokszor megkérdeztem: honnan tudtátok, hogy erre vágytam? Azért, mert a mindennapokban egy-egy elejtett szóból, egy-egy játék túl hosszú nézéséből leszűrték, hogy mire vágyom. És amikor eljött az idő, meg is vették.

Azt gondolod, hogy a te mennyei Atyád nem tudja, mire vágysz? Tudja, mire van szükséged, és amire szükséged van, azt mindenképpen megadja és azt is megadja, amire vágysz. Amit imádságban és könyörgésedben elé viszel, amit a lelked sóhajtásában odatársz elé.

Igen, ez az ige nagy üzenete, hogy Isten nemcsak lélekben tölti be a hívő embert, hanem a testi szükségleteiben is. A Mi Atyánk-ban nemcsak azt imádkozzuk, hogy bocsásd meg a bűneinket, hanem azt is, hogy a mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. Az apostol azt mondja: nemcsak azzal ajándékoz meg Isten, ami a kegyességre való, hanem azzal is, ami az életre való. Olyan Atyád van, akinek nem közömbös a te sorsod, utad, életed. Akinek nem közömbös a te jóléted, örömöd, a megelégedettséged. Csodálatos az Úr gyermekének lenni!

4. A negyedik, amiről majd holnap fogok bővebben beszélni. Volt egy izraeli törvény, hogy aki özvegyen maradt, azt a legközelebbi rokonnak kellett elvenni.

Naomi azt a tanácsot adja, hogy menj el Boázhoz, de nem ő volt a legközelebbi rokon, nála volt közelebbi rokon is, aki jogot formálhatott volna Ruthra. Erről majd holnap, ha élünk. Ma este csak annyit: ki kellett, hogy derüljön ott a szérűn, hogy Boáz vajon terhes kötelességből veszi el Ruthot, vagy szeretetből fakadó indulat vezeti-e. Nem azért, mert ezt mondja a törvény, hanem azért veszi el Ruthot, mert szereti. Derüljön ki, hogy ami történik, szeretetből történik-e?

Olyan szép, amikor Naomi azt tanácsolja: édes leányom, öltözz fel, kend meg magad különféle olajokkal. Kívánatos légy. Elgondolkoztam: vajon hogyan kerül ide ez a mondat? Aztán megláttam, hogy ez a mondat jó helyen van, mert Boáz először Ruthból a belső értékeit ismerte meg. Először nagy felsorolást hallunk: hallottam, mert részletesen elbeszélték nekem, ki vagy te, mit tettél, hogyan viszonyultál a férjedhez, anyósodhoz, az Isten népéhez. Milyen alázatos vagy, szelíd, kedves. Utána következik: édes lányom öltözz ki most már, hogy Boáz így is lásson, ne csak úgy, mint egy poros fiatalasszonyt, aki hordozza az út porát, terhét, a kalászszedegetésnek nehéz munkáját, hanem ünneplőbe öltözve is lásson.

Az a baj, ha ez fordítva lett volna. Először Ruth kikeni magát, haját rendbe rakja. Fiatalokat szoktam nézni, ahogy készülnek egy-egy randevúra, találkozóra. A tükörben legalább ötször megnézik magukat, vajon minden rendben van-e.

Nem itt kezdődött, hanem ott kezdődött, hogy a belső értéket vette észre Boáz, és utána a külsőt. Mindig ez a jó sorrend. Mert a belső érték a fontos. A szívnek az elrejtett embere a fontos. Mert mindig a belső ember a fontos, ami hatalmasan erősödik és szépül az Isten igéje és Lelke által.

A Biblia világosan írja, hogy a külső sem elhanyagolható. Erről sokat szoktam a fiataloknak beszélni. A külsőn is meg kell látszani, hova és kihez tartozom. Az Úré vagyok. Nem lehet úgy öltözni, olyan ékszereket hordani, úgy felöltözni, mint egy karácsonyfa, mert láttatni kell, kihez tartozom.

Emlékszem, volt egy ifjúsági konferencia. Budapestről küldtek a szülők egy fiút, hogy ott majd biztos meg fog térni. A kétszázötven fiatal között egy, s történetesen az én csoportomba került. Ahogy estéről-estére hangzott az ige, ez a fiú mindig levett magáról valamit. Az utolsó este azt mondja: csak a hajamat ne tessék kérni! Szép hosszú haja volt. Nem kérek semmit - mondom -, ami kérés elhangzik feléd, azt mind az Úr kéri. Nem fodrász vagyok én, hogy ilyet kérjek tőled. Jött az utolsó nap, az úrvacsora napja. Mielőtt a fiú jött volna úrvacsorázni, odaszól nekem: már megy a haj is.

Valami ilyesmi, amikor megérti a szíved, hogy járjatok az Isten tetszésére. Amikor megérti a szívünk, hogy járjunk szeretetben. Hogy éljünk méltón az Úrhoz, ahhoz az elhívatáshoz, amelyre elhívattatok. Amikor megérti a szív, hogy nemcsak hétköznapjaink vannak, hanem ünnepeink is. Nemcsak dolgozni kell mindig kalászok fölé hajolva, hanem vannak ünnepnapjaink is, amikor az Úrral vagyunk közösségben, az Urat keressük.

5. Miért teszi ezt Ruth, amit tesz?

Azért, mert nem az izgatja, mit mondanak róla, hanem az a fontos, mit mond Boáz neki. Lehet, hogy megszólták sokan. Mint ahogy sokan ma is, akik ezt a történetet olvassák, nem értik mi történik. Remélem, csak ma estig nem értették, mi történik itt. Ruthot nem az érdekli, mit mondanak róla, hogy veszik a nyelvükre, a szájukra, hanem az, mit mond neki Boáz. Mit mond neki a szeretet.

Olyan jó lenne, hogy aki dönt Jézus mellett, az nem tanácskozna testtel és vérrel. Milyen jó lenne, ha valaki rálép a keskeny útra, nem azon morfondírozna, mit mondanak rólam. Falun sokan mondták nekem: mit fognak hozzá szólni? Ne törődj azzal, mit szólnak hozzá! Mit fog szólni az apám, anyám, a munkatársam? Majd bolondnak fognak nézni. Ne törődj vele! Lehet, hogy el fog ítélni, le fog sajnálni. Ne törődj vele! Ne az érdekeljen, mit mondanak rólad, hanem mit mondanak neked a szeretet hullámhosszán, az égi áldások hullámhosszán.

6. Miért fekszik Boáz takarója alá?

Mert nemcsak az kell neki, amit Boáz ad, hanem Boáz maga. Boáz gazdagon adott neki. Egy csomó árpát adott neki. Vidd haza az anyósodnak! Ruth azt mondja: nekem nem az kell, amit Boáz ad, hanem nekem ő maga kell. Ez mutat a hívő szív gondolkozására.

Sok embernek csak az kellene, amit Jézus Krisztus ad. Ami Jézustól jöhet. Egy slágerben valaki azt énekli: egy kis nyugalmat kívánok én. Valakinek Jézustól csak egy kis egészség kellene, vagy egy kis segítség kellene. Azt mondja az ige: ne tőle kelljen valami, hanem Ő maga kelljen. A hívő szív úgy gondolkozik: csak te kellesz, én Uram! Benned mindent meglelek.

Ruth ezt akarja. Neki Boáz kell. Az a Boáz, akinek az édesanyja Ráháb volt. Az a Ráháb, akiről vasárnap este hallottunk, aki Jerikóból jött az Isten népe közé. Aki leengedte azt a piros kötelet az ablakából, hogy mentsetek meg, vigyetek magatokkal. Közétek akarok tartozni. Boáz tudja, hallotta az édesanyjától, hogy mit jelent megmentettnek lenni. Boáz világosan tudja, hogy a Ruthokat nem lehet lebecsülni, lenézni, mert az én anyám is az volt. Az én anyám is menekült volt. Őt is befogadta Isten népe.

Milyen jó, hogy Boáz mezejére ment Ruth, mert a Boázok mindig tudják, hogy mi sem voltunk különbek. Mi sem voltunk kevésbé bűnösebbek: "Én is voltam szegény, balga, bűnbe veszett, Isten kegyétől oly távol esett". Az mindig csak a kegyelemnek a csodája, hogy "fenn hirdetem: bár érdemtelen, reám lelt az ingyen kegyelem."

A Boázok világosan tudják, mi a kegyelem. Boáz tudja, hogyan használhat az Úr egy megtért bűnöst. Szereti Ruthot, és házasság lesz belőle. Erről majd holnap fogunk hallania.

Ma este két igével fejezem be, ami itt van ebben a történetben. Azt mondja Boáz Ruthnak:

- "Ne félj hát, leányom, mindent megteszek érted..."

És amit Naomi mond Ruthnak:

- "Maradj nyugton, lányom, amíg meg nem tudod, hogyan dől el ez a dolog. Mert nem nyugszik az a férfi, amíg be nem fejezi ezt a dolgot még ma."

Hadd mutassak rá ma este is a mi áldott Urunkra, Jézus Krisztusra, aki azt mondta: mindent megteszek érted. Azt mondja egy kedves ének: "Te mindent vállaltál, Jézus. Kint, szégyent, ott fenn a fán. És értem meghaltál, Jézus a véres, bús Golgotán."

Nem csodálatos, hogy van valaki, aki mindent megtett érted? Milyen jó lenne, ha minden bűnös tudná, és minden megmentett lélek tudná, hogy van valaki, aki mindent megtett értem. Aki az Ő életét adta. Aki eljött a Golgota éjébe és sötétjébe. Aki felkiáltott a Golgotán: elvégeztetett. Megtettem, eldőlt. Eldőlt a megváltás. Eldőlt az új élet lehetősége. Eldőlt a mennyországba való bejutásunknak a lehetősége.

Az evangelizáció azt jelenti, hogy meg kell kérdezzük: nálad eldőlt? El tudod mondani ma este: igen, nálam is eldőlt! Rálépek hittel az Úr útjára. Megragadom Jézust és azt mondom: veled kívánom járni az utamat, fogd meg a kezem, Uram, és ismerj el engem tulajdonodul.

Ma este ezt mondd ki, mert van valaki, aki mindent megtett érted. Aki eljött a bűn-lakta földre. Aki eljött ide a bús, sötét éjbe, az átokba. Eljött, hogy szálljon alá poklokra, hogy menjen a pokolra. Eljött azért, hogy téged onnan kivegyen és vigyen a cél, az élet, a fény felé.

Hadd kérje ma este tőled Ő maga -, mert nem én kérek itt, nem az igehirdető kér valamit -, Jézus kéri ma este: add át a szívedet Jézusnak, még ma!

---

Imádkozzunk!

Isteni szeretet kegyelme áradt felénk, Urunk ma este is, amikor igédet kinyitottuk.

Köszönjük, hogy emögött a történet mögött is ott van az a nagy-nagy rendező szándék és csodálatos akarat, amely az ember életét nem magára hagyja, hanem vezeti.

Köszönjük, hogy beleláthattunk mi is ebbe a szeretetbe, hogyan viseltettél irántunk. Engedd, hogy hadd válaszoljon erre a szívünk és egész életünk. Hadd dőljön el a mi szívünkben is, hogy követünk téged, hatalmas Urunk. Te vagy a mi Urunk, pásztorunk, vezérünk, Megváltónk, Szabadítónk.

Köszönjük, hogy ez a legboldogabb élet. Légy áldott azért, hogy ilyen életet akarsz adni minden gyermekednek. Örömteli életet. Add a szívünkbe ezt az örömet ma este. Ha megtaláltuk már, akkor azt az örömet: de jó, hogy valamikor eldőlt a szívemben. Megerősítem ezt a döntést. Ma sem döntenék másképpen, mert ma is téged szeretlek, Uram.

És ha valaki még nem talált meg, még ott van Móábban, vagy a határon, vagy visszafordulóban, engedd, hogy ki ne kapja szívéből az ördög az igét, az ige-magvakat. Hadd induljon szárba, gyümölcstermésnek ez az ige. Hadd inspiráljon, vezessen bennünket döntésre.

Könyörülj meg rajtunk, Urunk az éjszakában. Áldd meg a holnap, napunkat, ennek a történetnek a befejezését, záró akkordjait és az úrvacsorai közösséget, amelyben jelét láthatjuk a golgotai szeretet csodájának.

Kérünk, hordozzad betegeinket, vigasztald gyászolóinkat.

Áldj meg minden reményt vesztett, reménytelenül, csüggedésben élőket. Mutasd fel nekik: van út, fel lehet kelni, lehet jönni hozzád.

Áldd meg a problémáinkat, gondjainkat, hadd tegyük ezt is mindig oda a te kereszted alá, Urunk. Hadd jöjjünk ezzel is hozzád, hadd tárjuk ki szívünket előtted.

Könyörülj rajtunk ma este is!

Ámen.