|
PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK |
Pasarét, 2010. december 31. Horváth Géza |
AMI VÁLTOZIK ÉS AKI ÖRÖK
Alapige: Zsid 13,8
Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.
Imádkozzunk!
Édesatyánk, nagy hálaadással borulunk eléd ennek az esztendőnek az utolsó napján.
Áldunk téged, az Örökkévalót, kinél nincs változás vagy változásnak árnyéka.
Köszönjük, hogy minden időben ugyanolyan szeretettel szólítod meg az embert, ugyanolyan irgalommal veszel körül bennünket és ugyanolyan szándékkal közelítesz felénk, hogy életünk legyen és bövőlködjünk.
Áldunk, hogy előtted csendesedhetünk el ezen az estén. Köszönjük az ének szép sorait, amelyben megvallottuk, hogy amikor visszatekintünk ennek az esztendőnek a folyására, tesszük azt csendes lélekkel, imádsággal, hálaadással, vagy könnyes szemmel, szomorúan, ahogy a mögöttünk levő esztendő kinek mit hozott.
Köszönjük, hogy mindenképpen azt hozta mindannyiunknak, akár jót, akár rosszat, amit megengedtél, amit elgondoltál, és amit atyai szíved szerint javunkra igyekeztél fordítani. Hiszen tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra van.
Köszönjük irgalmasságodat, jóságodat, mert jöhettél volna felénk és a világ felé is ítélettel, haraggal, de jöttél a te igéddel, a te csendes megszólító szavaddal.
Köszönjük azt a sok ajándékot, amit kaptunk tőled az elmúlt esztendőben. Segíts meglátnunk, hogyan éltünk vele, szolgáltuk-e a te dicsőségedet, voltunk-e tanúid a gonosz és elvetemült nemzetség közepette, mennyire voltunk hűségesek hozzád. Megszégyenülve mondjuk: te mindig hű maradtál, mindig hű vagy hozzánk.
Kérünk, hogy ezen az estén is, amikor elcsendesedünk, szólíts meg bennünket, állíts magad elé, hogy az esztendő utolsó napján is hadd kapaszkodjunk beléd, a te örökkévaló erős karjaidba.
Kérünk, szánj meg bennünket: igehirdetőt és igehallgatókat egyaránt, élő Urunk, és Szentlelkeddel hirdettesd szent igédet, felséges Isten, ne hagyd szomjúhozni a mi lelkünket.
Ámen.
Igehirdetés
Most fejeztük be a bibliaolvasó vezérfonalunk szerint a Zsidókhoz írt levél tanulmányozását, és éppen a tegnapi napra esett ez a fontos és drága kijelentés: "Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz." Régen a szívemben hordozom már ezt az igét.
Az előző gyülekezetünkben, amikor Isten kegyelméből az új templomba az első harangot megöntettük, mert szerettem volna, ha ige lenne rajta, nemcsak régi, szokványos felíratok, akkor a mesternek ezt az igét küldtem el, hogy ezt írja rá: Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Minden harangkondulás hadd hirdesse ezt a csodálatos tényt, ezt az isteni igazságot.
Ma is, ezen az estén is, két helyszínen folyik a szilveszter: Isten népe odaáll az Úr elé, csendes hálaadásban az ige körül, és folyik a világban is egy szilveszter bulizva, pezsgővel koccintva, duhajkodva.
Nagy városok a főterein, utcáin hatalmas tömeg gyűlik össze és felállítanak egy órát, amelyiken visszaszámlálják a perceket és a másodperceket. És amikor közeledik az éjfél, ami olyan titokzatos, megfoghatatlan az emberek számára, és ahogy visszaszámlálva éjfél lesz, kitör az ujjongás. Bennem meg az volt: akkor, mi van? Kezdődik minden elölről, nem? Aki terheket vitt, az ugyanúgy fogja vinni a terheket, aki beteg volt, ugyanolyan beteg lesz, aki szomorú volt, annak nem szűnik meg a szomorúsága. Minden megy tovább...
És mégis, az emberek ott állnak és örülnek. Miért örülnek ott az emberek? Olyan jó dolog az, hogy valami elfogy, hogy van visszaszámlálás? Nemcsak ilyen visszaszámlálás van, a mi egész életünk visszaszámlálás!
Egyszer hallottam egy vallásos műsorban egy lelkésztől a következő mondatot. Azóta is visszagondolok rá: negyven évtől már kifelé megyünk az életből. - És addig? Addig hova megyünk? Negyven évig kifelé megyünk, negyven évig befelé? Hogy énekeltük az egyik csodálatos újévi énekünkben? "Minket pedig, mihelyt születünk, már a koporsó vár, A bűn miatt lefoly életünk, s a halál velünk jár."
Az emberek azért örülnek az újévnek, mert aki a világban szilveszterezik, aki a buliban találja meg a szórakozását baráti társaságban és pezsgő mellett, az is szeretne valamit lezárni, valamit maga mögött hagyni, valamit elfelejteni, újat kezdeni. Ott van az emberi szívben a vágy, hogy milyen jó lenne újat kezdeni. Új lappal, tiszta lappal indulni. Milyen jó lenne, ha a múltat elfedné valami, ha eltűnne, ha nem jönne teherként, árnyékként velünk.
Egyszer megkérdeztek egy nagy bűnben élő lányt, mit szeretne szilveszterkor: pénzt, sikert, gazdagságot? De ő ennyit mondott: nem, csak tisztaságot.
Ott van az emberi szív mélyén ez a vágy, és boldog ember az, aki megérti ezen a napon is azt a csodálatos igét, hogy Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Irgalma nem fogy a múló idővel, aki volt, az marad mindörökké.
Ez az ige arról beszél, hogy igazi távlat csak Jézusnál és csak Jézusban van. Nem egy estében, nem egy napban, nem pillanatnyi örömökben, pillanatnyi fellángolásokban, hanem Jézusban van, aki tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Boldog ember az, aki megérti: nem az idővel számolok, hanem az idő Urával.
Aki csak szilveszterkor számol vissza, aki csak azt a néhány órát nézi, az csak az idővel számol. A hívő ember pedig az idő Urával. Tudjuk, hogy nála vannak az idők tegnap, ma, mindörökké... Ez az igazi távlat, az örökkévaló Isten örökkévaló szeretete, amely árad felénk a mi Urunkban, Jézus Krisztusban, ahogy Dávid mondja a zsoltárban, és ahogy beismeri, amikor azt mondja: "életem ideje kezedben van, Uram." Nem egy nap van a kezedben, nem két nap, nem óév, meg újév, nem évfordulók, hanem az életem ideje, ez a parányi élet, amit kegyelmedből elküldtél erre a földre, és amelynek kiszabtad a határát. Ahogy ezt Jób, az ószövetség nagy szenvedője is mondja: "a kiszabott esztendők telnek le", amikor megy a sír felé.
Milyen jó, ha te arra az Úrra tudsz figyelni ma este, aki az időnek az Ura. Aki a tegnapnak, a mának, a holnapnak, a jövőnek - az örökkévalóságnak az Istene. Nagyszerű dolog hozzá tartozni, Őt vallani.
Amikor ezt a mondatot olvassuk, hogy Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz, azt látjuk, hogy mennyi isteni szeretet, mennyi biztonság, határozottság, békesség árad felénk ebből az egyetlen mondatból. Jézusban együtt van a tegnap, a ma, a holnap - együtt van az örökkévalóság. Mert Ő mindenen felül van, és mindennek Ő az Ura.
Aki Jézus Krisztus nélkül akar élni, berendezkedni, annak ez a három szétesik az életében. Aki nem Jézusban találja meg, hogy Ő a tegnap, a ma és a jövő, annak ez a három dolog szétesik az életében.
Lehet, hogy fontos a tegnap, nagyon sok ilyen emberrel találkozunk, akinek fontos a tegnap. Nosztalgiás áradatban kezd a múlton merengeni állandóan.
Amikor a kezembe kerül egy régi újság - most a költözésnél elég sok került a kezembe -, akkor azon kezdek el gondolkodni: mi volt abban az esztendőben? Mi történt abban az évben? Milyen öröm, milyen szomorúság, milyen gyász ért engem? Kit kellett elveszíteni, eltemetni? Vagy amikor olyan évszám van az újságon, akkor boldogan emlékezem vissza arra, hogy akkor még együtt voltunk azokkal, akik nekem fontosak, akiket szerettem. Ez a tegnap, a múlt. Lehet, hogy valaki őriz olyan tárgyakat, amelyek a múltat hozzák elé: jaj, de jó, ez még a nagymamámé volt, és lehet, hogy egy-egy ilyen tárgy eltörik, vagy semmivé lesz, és azt mondja az ember: oda a múlt.
Van, aki csak a múltjáról tud beszélni, van, aki csak arról, hogy mennyit dolgozott, hogy milyen beteg volt, mi érte őt a háborúban, és ott van a tegnap, a tegnap...
Van, akinek csak a ma a fontos. Így mondta egyszer valaki tréfásan: amit ma megehetsz, ne halaszd holnapra. Mert amit megeszünk, csak az a mienk. Azt mondja a világ embere: együnk, igyunk, mert holnap meghalunk. Annak, amit ma elkövetek, nem bánom, mi lesz a következménye, a kihatása, mi lesz a jövőben. Csak a mának élünk.
Sok ilyen ember szomorú, mert csak a mát látja, nem tud a jövővel gondolkozni, mert csak az a fontos, ami ma van, amit ma élvezünk, amit ma megtehetünk, amit ma testiképpen elvehetünk.
Van, akinek csak a jövő fontos. Ábrándozni szeret. Talán a fiatalokat jellemzi leginkább az, hogy a jövőn szeretnek gondolkozni. Vajon mit hoz számukra a jövő? Sokan kérdezik ezekben a napokban: vajon mit hoz számomra a 2011. év? Neki csak a jövő fontos.
Jó, amikor valaki megérti, hogy Jézusban együtt van a tegnap, a ma és az örökkévalóság. Így teljes a kép.
Mit jelent az, hogy Jézus a tegnap? Jézus Krisztus tegnap, ma és örökké ugyanaz. Mit jelent, hogy Jézus ura a tegnapnak?
Itt ne csak a tegnapot értsük, ne csak az elmúlt esztendőt, mert Jézus Krisztus, amikor azt mondja: tegnap, akkor nemcsak a kétezer esztendőre gondol, nemcsak az ószövetség idejére gondol, nemcsak a világ teremtésére gondol, mint teremtő Ige. Mit jelent a tegnap, ha valaki megérti, hogy Jézus Krisztus a tegnapom?
Egy Túrmezei Erzsébet versrészlettel hadd mondjam, mit jelent a tegnap.
Határköveknél hittel megállni,
Határköveknél visszanézni,
Hálás szívvel múltat idézni,
Csodákra emlékezni jó.
látni, hogy minden utunkat
Hű és hatalmas kéz vezette,
Javunkra szolgált minden tette,
Csodákra emlékezni jó.
Aki megérti, mit jelent, hogy "Jézus Krisztus tegnap", az meglátja, hogy akkor boldog a tegnap, ha Őbenne volt az, ha Ő volt a tegnapja. Hogy lehetett Ő a tegnapom? Úgy, hogy találkoztam vele, megbocsátott nekem, elfedezte a múltat. A tegnapban azt fedezem fel, hogy Jézus Krisztus az, aki újjá tett, és aki azt mondta nekem: eredj el, és többé ne vétkezz, hogy rosszabbul ne legyen dolgod!
Akinek nem Őbenne van a tegnap, az a múltat teherként, súlyként viszi tovább magával az új esztendőbe is. Akinek Jézus Krisztus a tegnap, az most hálás szívvel köszöni meg neki. Felállítja az emlékkövet, amit Sámuel is egyszer felállított, és elnevezte: Eben-Háézernek (1Sám 7,12), mert ezt mondta: Mindeddig megsegített minket az Úr!
Így tudsz nézni a múltra? Lehetne persze könnyes szemmel is nézni. Lehetne szomorú szívvel nézni. Lehetne emlékekkel nézni. De ma este úgy nézz a múltra, a tegnapra, hogy Jézus Krisztus ura a tegnapnak, a mának.
Az, hogy ma, a Bibliának az egyik legfontosabb szava. Gyökössy Endre lelkipásztor azt mondta: ha a Bibliából ki kellene emelni, hogy a legfontosabb öt szót, akkor az egyik az lenne: ma. Két ige jutott eszembe: "Ma, ha az Ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket." és a másik: "Intsétek egymást, míg tart a ma."
Mit jelent ez a két ige? Először: Isten beszél velem. Nem az, amit megeszem, az is jó, de nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik. Mindig van mai ige, mindig van mai üzenet. E régi hír örökre új - mondja az ének.
És mit jelent: ma? Azt, hogy vannak embertársaim, testvéreim. "Intsétek egymást, míg tart a ma." Azt jelenti a ma, hogy mindig a mában kell a kapcsolatainkat rendezni. Nemcsak azt jelenti: feddeni, azt is jelenti: hordozni a másikat. Imádkozni a másikért, szeretni a másikat. Milyen fontos ez: Isten szava, meg gyülekezeti közösség. Mind a kettő a mában van. A hívő embernek ez nagyon elég!
Az elmúlt években az idősek otthonában, ahol szolgáltunk, különféle programokat kellett szervezni. Vannak helyek, ahol szerveznek Mikulást, farsangot, különféle ünnepségeket. Az egyik néni azt mondta: nekünk bőven elég a reggeli áhítat. Köszönjük, másra nincs szükségünk. Az az ige, amit reggel kapunk, aminek reggel halljuk a magyarázatát, nekünk az a mai napunkat betölti. Nincs szükségünk másra.
Jó volt ezt tapasztalni, hogy amíg Isten igéje szól, amíg egymással kapcsolatban és közösségben lehetünk, az a ma.
És mi a jövő? Az, hogy Isten ígéreteinek bizonyosságában járok.
Valaki egyszer azt mondta: a jövő kiszámíthatatlan. Így van ez? Nem! A hívő ember nem mond ilyet, hogy a jövő kiszámíthatatlan, mert tudja, hogy kiszámítható, mert Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Azt nem tudjuk, hogy mi fog velünk történni, de ha én abban az Úrban bízom, ha én annak az Úrnak a kezében vagyok, aki megígérte, hogy még a hajatok szála is számon van tartva, és a mennyei Atya akarata nélkül egy hajszál sem eshetik le a fejemről... - akkor nem kiszámítható a jövő? Dehogynem! De ehhez az kell: valld és mondd a szívedben: Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Jézus az örök állandóság, az örök változhatatlan.
Csodálatos ez az ige ebben a változó világunkban. Amikor annak vagyunk tanúi, hogy minden változik. Láttunk régebbi fényképeket sok-sok évről, vagy elővesszük a családi albumot, elcsodálkozunk, hogy milyenek voltunk sok-sok évvel ezelőtt és mennyire változtunk, és mennyire látszik rajtunk, hogy az idő telik felettünk. Tudósok beszélnek éghajlat-változásról, mi lesz ennek a hatása, mert minden változik. Valahol, ahol egy vízesés mosta a sziklákat, azt mondtam: ezek a sziklák biztos soha nem változnak, mert itt álltak már régóta, és itt is lesznek. Azt mondta egy ott dolgozó ember: ezek is kopnak ám! Csak mi szabad szemmel nem annyira látjuk.
Igen, a hatalmas hegycsúcsok, a hófödte bércek is kopnak, változnak. Ennek a változásnak vagy passzív elszenvedői vagyunk, például az öregedés, akár tetszik, akár nem, megállíthatatlan folyamattal megyünk az öregedés felé mindannyian. Vagy pedig aktív munkálói lehetünk, de csak emberi korlátaink között. Mert van olyan, hogy mi is változtathatunk valamin, de csak emberi korlátaink között. Minden változik, mert minden változó, de jó tudni: Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Jézus Krisztusnak nincs szüksége változásra.
Végül három dolgot hadd emeljek ki:
- Jézus Krisztus nem változik lényére nézve. Ő az, aki volt, aki van, és aki eljövendő (Jelenések könyve). Akire nézve teremtetett minden, a világ általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Jézus Krisztus van, él és eljövendő.
Gyerekkoromban a gyülekezetben mindig a 364. dicséretet énekeltük. Annyira előtérbe került szilveszterkor az, hogy Jézus Krisztus visszajön. És énekeltük: "Midőn az ég és föld meg fognak indulni, S eljössz a világot lángokban ítélni."
Jézus majd eljön a világot lángokban ítélni, de még most a kegyelme napja van. "Ma még lehet, ma még szabad, borulj le a kereszt alatt!" - a ma még a mienk. De a ma megy a leggyorsabban.
Talán azért, mert ha van egy percünk, az a következő percben már tegnap lesz, már múlt lesz. Egy lelkipásztortól hallottam: sok ellenségünk van, de az egyik legnagyobb ellenségünk az idő. Miért az idő az egyik legnagyobb ellenségünk? Azért, mert szalad, rohan, hamar tovatűnik. A 90. zsoltár azt mondja: mintha repülne. Eltelik hetven, vagy ha feljebb nyolcvan esztendő. Egy másik ének szerint: mily gyorsan múlik el mi földi életünk. De boldog, aki megérti, hogy Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.
- Jézus Krisztus ugyanaz az igéjére nézve. A 167. dicséretben így énekeljük: Aki úgy szól ma is, Ahogy régente szólt, Nem változik: az Ő És az lesz, aki volt. Az Ő igéjét nem kell megváltoztatni. "Elszárad a fű, elhull a virág, de Istenünk igéje örökké megmarad."
- Jézus ugyanaz kegyelmére nézve. Nemcsak lényére és igéjére nézve ugyanaz, hanem kegyelmére nézve is ugyanaz. Ugyanaz a Jézus jár közöttünk, aki járt, amikor a földön járt testben, aki homokba írt, amikor odaviszik a parázna asszonyt, aki felnéz Zákeusra, és azt mondja neki: hamar gyere le, aki a samáriai asszonynak új szívet ad. Milyen jó, hogy Jézus a kegyelmére nézve is ugyanaz. Nem keményedett meg az idők folyamán, nem változott a terve, a módszere, az akarata. Ma is az az akarata, hogy minden ember megtérjen és eljusson az igazság megismerésére. Jézus az örök változhatatlan.
Nemcsak a világban van változás, nemcsak körülöttünk vannak hatalmas változások, hanem a mögöttünk levő esztendő már sok ember életében, az én életemben is, hozott változást, a gyülekezetébe is.
Jó volt nekem is, amikor ez az ige átjárta a szívemet, hogy Jézus tegnap, ma és örökké ugyanaz. Mindannyiunk életében volt tegnap. Legyen áldott érte Isten. Mindannyiunk életében van ma, és reménységünk szerint, amíg Isten engedi, lesz holnap.
Változások lehetnek az életünkben. Kidülhetnek mellőlünk házastársak vagy kortársak vagy barátok. Valaki azt mondta nekem egyszer: olyan egyedül maradtam, mint az ujjam. Mondtam: van még kilenc ujja, nem maradt egyedül. Más valaki azt mondta: már mindenki meghalt az én korosztályomból. Igen változások lehetnek, de ha belekapaszkodsz ebbe, hogy Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz, akkor ezt a ma estét is boldog hálaadással az a jövőt tőle elkérve és a jövőt Őreá bízva tudsz menni a holnapba.
Isten cselekedje velünk ezt.
Imádkozzunk!
Úr Jézus Krisztus, olyan jó tudni, vallani azt, hogy te tegnap, ma és mindörökké ugyanaz vagy, hogy nálad nincs változás, sem változásnak árnyéka. Ebben a mi világunkban, Urunk, amikor olyan sokféle változás vagy változási óhaj van, köszönjük, hogy mi, a te néped kérhetünk, hogy adj nekünk megújult szívet és új indulatot, tehozzád mindenekben hívet és szent akaratot.
Kérünk, taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. Csak benned van távlat, és kérünk, könyörülj azon, aki ezt még nem ismerte meg, nem ismerte fel. Hadd lássuk meg, hogy ne a múló idővel számoljunk, hanem az örökkévaló Krisztussal, aki nemcsak a múltunk, mert azt kegyelmével elfedezte, eltörölte; nemcsak a jelenünk, aki megbíz bennünket, és felhatalmaz bennünket, hanem Ő az örök életünk, az örökkévalóságunk is. Ő ott van az Atya jobbján, és azt mondta: ahol én vagyok, ti is ott lesztek. Mert aki benne találja meg a múltat, a jelent, a jövőt, az benne talál meg mindent és benne keres mindent.
Könyörülj meg ezért rajtunk, Urunk. Kérünk mindazokért, akiknek ez az esztendő szomorúságot hozott, gyászt, betegséget, valamilyen egyéb családi tragédiát, bajt hozott, adj nekik kiutat, hadd tegyék életüket a te kezedbe.
Kérünk, Urunk, fogadd el hálánkat mindazért a jóért, amivel meglátogattál és megajándékoztál bennünket. Eléd visszük most csendes imádságban is a mi szívünket letesszük eléd, kiöntjük eléd, Urunk, bár tudjuk, ismered azt, hogy abban mi van. De olyan jó, hogy gyermeki bizalommal mi mégis elmondhatjuk, és rád nézhetünk.
Hallgasd meg most kéréseinket is.
Ámen.