Imádd Istent mindennapi helyzeteidben! Azt képzeljük, hogy jól kibírnánk a nagy válságot, ha benne találnánk magunkat; de a nagy válság nem tesz belénk semmit, csak azt teszi nyilvánvalóvá, hogy mi van már bennünk kiformálódva. „Ha Isten hív, majd megragadom az alkalmat.” Nem fogod megtenni, ha nem tetted meg Isten edzőterén, ahol Ő nevelt téged. Ha nem teszed meg a legközelebbi dolgot ott, ahova Isten állított, akkor a válság jöttén sem fogsz megállni, hanem alkalmatlannak bizonyulsz. A nehézségek leleplezik egy személy jellemét.

Az, hogy Istennel való személyes kapcsolatunkban ott él-e az imádat, az dönti el szellemi alkalmasságunkat. Eljön az idő, ahogy ezt Nátánáel tapasztalta ebben az igerészben, amikor nem élhetsz tovább a „fügefa alatt”. Amikor elő kell állnod nyíltan, ki az éles napfénybe és a munkába, és ott sem fogsz semmit érni, ha otthon nem imádtad Istent a mindennapi helyzeteidben. Ha imádatod rendben van az Istennel való magán kapcsolatodban, akkor ha kibocsát a szabadba, készen állsz majd. Az elrejtett élet az, ahol Istenen kívül senki nem látott, ahol teljesen alkalmassá lettél. És ha jön a válság nagy megpróbáltatása, Isten megbízhat benned.

„Nem várhatják tőlem, hogy megszentelt életet éljek az én körülményeim között; most nincs időm imádkozni, nincs időm Bibliát olvasni; amúgysem jött el még a nagy harcom, de ha majd eljön, akkor természetesen készen állok majd.” Nem, nem fogsz készen állani. Ha nem imádtad az Urat mindennapi helyzeteidben, akkor Isten munkájában nemcsak te magad leszel hasznavehetetlen, hanem nagy akadály leszel azoknak is, akik kapcsolatban vannak veled.

Isten edzőtere, ahol a tanítvány fegyverzete készül, a szentnek elrejtett, személyes, Istent imádó élete.