Bibliaolvasó kalauz
| 2025-12-04 |
ApCsel 21, 17-26
Pál a jeruzsálemi templomban17Amikor Jeruzsálembe érkeztünk, örömmel fogadtak a testvérek. 18Másnap eljött Pál velünk együtt Jakabhoz, ahol a vének is jelen voltak mindnyájan. 19Köszöntötte őket, majd részletesen elbeszélte, mit tett az Isten a népek között az ő szolgálata által. 20Amikor ezt hallották, dicsőítették az Istent, aztán így szóltak hozzá: Látod, testvérem, milyen sok ezren vannak a zsidók között, akik hívők, és mindnyájan buzgón ragaszkodnak a törvényhez. 21Rólad pedig azt hallottuk, hogy Mózestől való elszakadásra tanítod a népek között lévő zsidókat, és azt mondod, hogy ne metéljék körül fiaikat, és ne a zsidó szokás szerint éljenek. 22Mit tegyünk tehát? Mindenképpen híre megy annak, hogy megjöttél. 23Tedd hát azt, amit mondunk neked! Van nálunk négy férfi, akik fogadalmat tettek. 24Vedd magad mellé őket, végezd el velük együtt a tisztulási szertartást, vállald a költségeiket, hogy megnyírhassák a fejüket! Így megtudja mindenki, hogy semmi sem igaz abból, amit rólad hallott, hanem magad is megtartod a törvényt, és aszerint élsz. 25A pogányokból lett hívőknek pedig már megírtuk azt a határozatunkat, hogy tartózkodjanak a bálványoknak áldozott hústól és a vértől, a megfulladt állattól és a paráznaságtól. 26Akkor Pál maga mellé vette ezeket a férfiakat, a következő napon elvégezve velük együtt a tisztulási szertartást, bement a templomba, és bejelentette, hogy mikor telnek le az ő tisztulásának napjai, amíg mindegyikükért be kell mutatni az áldozatot.Prédikációk ApCsel 21 alapján:
 | 1991.07.18.18:00 - Cseri Kálmán A BESZÉDRŐL  Szerkesztői megjegyzés:a végén keresztelő  - ApCsel 21,27-22,10 |
| 2001.07.26.18:00 - Földvári Tibor LÉLEKTŐL KÉNYSZERÍTVE - ApCsel 20,22-25;20,36-21,15 |
 | 2005.07.07.18:00 - Földvári Tibor LEGYEN MEG AZ ÚR AKARATA - ApCsel 21,1-16 |
| 2017.06.25.08:00 - Horváth Géza LÁZÍTÁS JERUZSÁLEMBEN - ApCsel 21,17-29 |
| 2021.06.17.18:00 - Földvári Tibor SZENVEDÉS JÉZUS PÉLDÁJA SZERINT - ApCsel 21,27-40 |
Ézs 48
Izráel képmutató és hűtlen1Halljátok meg ezt, Jákób háza, akiket Izráelről neveztek el, és akik Júdától származtok, akik az ÚR nevére esküsztök, és Izráel Istenét emlegetitek, de nem híven és nem igazán! 2A szent városról nevezik magukat, és Izráel Istenére támaszkodnak, akinek Seregek URa a neve. 3A korábbiakat már régen kijelentettem, az én számból jöttek ki, én hirdettem azokat. Hirtelen véghezvittem, bekövetkeztek. 4Tudom, hogy makacs vagy, vasból vannak nyakadban az inak, a homlokod pedig érc, 5ezért jelentettem ki neked már régen, mielőtt bekövetkezett, már meghirdettem, nehogy azt mondhasd: Bálványom tette ezt, bálványszobrom parancsára történt. 6Te hallottad és láthattad mindezt, és mégsem tanúskodtál róla! De mostantól fogva új dolgokat hirdetek neked, rejtett dolgokat, melyekről még nem tudsz. 7Most teremtem őket, nem pedig régen, ezelőtt nem hallottatok róluk; nem mondhatod, hogy tudtál róluk. 8Nem hallottad, nem is tudtad, sohasem volt nyitva a füled. Tudtam én, hogy milyen hűtlen vagy, születésed óta hitszegőnek hívnak. 9Csak nevemért tűrtem ilyen sokáig, dicsőségemért fékeztem magam, és nem pusztítottalak el. 10De megolvasztottalak, mint az ezüstöt, a nyomorúság kohójában próbára tettelek. 11Önmagamért, önmagamért cselekszem, hogy engedhetném, hogy gyalázzanak? Nem adom másnak dicsőségemet!Eljött a szabadulás ideje12Hallgass rám, Jákób! Izráel, akit elhívtam! Én vagyok az első, az utolsó is én vagyok! 13Hiszen az én kezem vetett alapot a földnek, az én jobbom feszítette ki az eget. Ha szólítom őket, mind előállnak. 14Gyűljetek össze mind, és hallgassatok ide! Ki mondta meg közülük azt, hogy akit az ÚR szeret, az hajtja végre akaratát Babilonban, és az szerez érvényt hatalmának a káldeusok között?! 15Én, én mondtam meg, aztán el is hívtam; vezetem őt, hogy útján sikerrel járjon. 16Jöjjetek ide hozzám, halljátok meg ezt! Régen sem beszéltem rejtélyesen, és mióta ez történik, én jelen vagyok. Most pedig az én Uram, az ÚR elküldött engem, és lelkét adta nekem. 17Ezt mondja az ÚR, a te megváltód, Izráel Szentje: Én, az ÚR vagyok a te Istened, arra tanítalak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell. 18Bárcsak figyeltél volna parancsaimra! Akkor folyamként áradna rád a jólét, a tenger hullámaihoz hasonlóan az igazság. 19Annyi utódod lenne, mint tenger partján a homok, méhed gyümölcse annyi, mint a homokszemek: Nevét nem törölnék ki, és nem veszne ki előlem. 20Menjetek ki Babilonból, fussatok ki a káldeusok közül! Ujjongó hangon mondjátok el, hirdessétek és terjesszétek a föld határáig! Mondjátok: Megváltotta az ÚR szolgáját, Jákóbot! 21Nem szomjaznak, amíg a pusztán át vezeti őket. A kősziklából vizet fakaszt nekik, megnyitja a kősziklát, és víz ömlik belőle. 22A bűnösöknek nincs békességük! – mondja az ÚR.
Prédikációk Ézs 48 alapján:
| 2011.10.30.10:00 - Horváth Géza ÉN VAGYOK AZ ALFA ÉS AZ ÓMEGA - Jel 22,13  - Ézs 48,12-22 |
RÉ21 389